Első születésnapját ünnepli január 22-én a Liget Projekt keretében megvalósult Magyar Zene Háza. Az intézmény a nyitás óta példátlan népszerűségnek örvend a hazai és a külföldi látogatók körében, egy év alatt több mint 800 ezren látogattak el a házba.

Az évfordulót a Magyar Zene háza azzal ünnepli, hogy megnyitja első időszaki kiállítását. A „Nekünk írták a dalt! A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig” című tárlat a korszak legkiemelkedőbb előadóit, zenekarait, emblematikus slágereit és legfontosabb poptörténeti eseményeit mutatja be. A közel 1000 négyzetméteres, interaktív tárlat az eddigi legátfogóbb a témában.

„Az időszaki kiállítással valóra vált a Zene Háza teljes tartalmi koncepciója, immáron minden programelem elkészült, amit a tervezéskor megálmodtunk” – fogalmazott Batta András, az intézmény ügyvezető igazgatója a kiállításmegnyitón.

„A Magyar Zene Háza egy évvel ezelőtti megnyitása fontos mérföldkő volt a Liget Budapest Projekt történetében. A vendégek száma egyértelműen igazolja, hogy szükség volt egy ilyen típusú zenei intézmény létrehozására, amelyet kiemelkedő nemzetközi elismertsége és díjai is fémjeleznek” – tette hozzá Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa.

A megnyitón Csák János kulturális és innovációs miniszter is megjelent, aki beszédében kiemelte a korszak emlékezetes zenekarjainak emblematikus dalszövegeit és a magyar társadalomra, az utókorra gyakorolt hatásukat.

Horn Márton, az intézmény vezetője és a kiállítás kurátora ismertette a kiállítás elkészültének részleteit és a poptörténeti tárlaton látható izgalmas, immerzív látnivalókat. "Célunk, hogy átfogó ismeretet adjunk a témáról a széles közönségnek, úgy, hogy izgalmas módon idézzük meg azt az időszakot, amelyben ez a különös, vasfüggöny mögötti zenei kultúra megszületett és kibontakozott” – fogalmazott.

A nagyközönség számára január 22-én megnyíló időszaki tárlat 8 különböző témakörön keresztül mutatja be Magyarország ikonikus zenekarait és zenéjüket.

A kiállítás nemcsak a politikával átitatott korszak kiemelkedő előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszál, hanem bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló, erős politikai cenzúrával felügyelt intézményrendszert, a klubok, turnék és hangszerek világát, valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó viszonyát is.

A tárlat modern kiállítás-technológiai megoldásokkal nyújt élményközpontú ismeretterjesztést a közönségnek. A kiállítás elsőként azt a kontrasztot igyekszik megragadni az ötvenes évekből, ami a James Dean, Marilyn Monroe és a rock and rolltól hangos amerikai populáris kultúra és a kommunista diktatúra magyar valósága között feszült. Erős szimbolikát látunk már a megérkezés pillanatában:

egy vörös csillagból előbukkanó, füstfelhőből kirajzolódó Rock 'n' roll felirat jelzi, hogy Magyarországra is megérkeztek az új zenei irányzatok, az elnyomó rendszer minden igyekezete ellenére.

A hazai társadalmi-politikai környezetben, 1957-ben a Martiny együttes rögzítette a Rock Around the Clock című számot, mellyel óhatatlanul új korszak kezdetét jelölte ki a hazai populáris zene történetében.

Ezt követően egy szimbolikus 3T (tiltott-tűrt-támogatott) kapun keresztül a látogatók beléphetnek a Dalok terébe, ahol megismerhetjük a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóit és népszerű dalait.

„A slágerek kiválasztásnál az eladott példányszám vagy slágerlistás helyezés alapján azt mérlegeltük, hogy milyen mértékben hatottak a maguk korában a tömegekre és a hazai populáris zenekésőbbi történetére” – magyarázta Jávorszky Béla Szilárd, rocktörténész, a Zene Háza Multimédiás Könyvtár & Klub szakmai munkatársa és a kiállítás társkurátora.

A hagyományos kiállítási eszközök mellett az időszaki kiállítótérben fellelhetőek olyan kreatív, interaktív megoldások, melyek játékosan vonják be a látogatókat a felfedezésbe. A korszak kultikus szórakozóhelyeit felelevenítő Klubok terében a látogatók egy hologramos vetítésen keresztül három kiemelkedő együttes – az Omega, az Illés és az LGT – különböző korszakait ismerhetik meg. Itt a megnyitón ráadásul egy Bambit is elfogyaszthattunk, miközben a virtuális koncerteket élvezhettük.

A Politika terébe lépve különböző installációk mutatják be, hogyan tudtak érvényesülni a hazai popzenészek a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán. Egy eredeti flipperen játszva a látogatók például megérthetik, milyen nehézségek árán sikerült egy-egy hazai együttesnek megszervezni egy külföldi utazást, turnét, míg egy korabeli pártirodába betérve még azok is megérezhetik annak az időszaknak a politikai légkörét, akik nem is éltek a rendszerváltozást megelőzően. Itt érezhetjük igazán, milyen kicsi is az ember a politikai hatalommal szemben, ahogy egy apró székben ülve hallgatjuk a videón megszólaló hatalmi figurát.

A korra jellemző hangszerek világát, a barkácsesztétikát és a turnékat ismerteti a Technológia tere.

Megfelelő alkatrészek, eszközök hiányában ötletes megoldások születtek ebben az időben, mint például a WC deszkából készített gitárok.

Egy félbevágott, korhűen berendezett turnébuszban izgalmas interjúkat hallgathat a közönség, majd a zenével összefonódó társművészetekkel is találkozhatunk egy korabeli lakásbelsőben. Itt többek között El Kazovszkij, Wahorn András, Gyémánt László és Sarkadi Péter egy-egy képe is fellelhető.

A kiállítás az eredeti ereklyéket és kellékeket bemutató Rajongók terével zárul, ahol a Sziget fesztivál ikonikus K-Hídján keresztül a rendszerváltozást követő zene világa is felvillan.

A tárlat 2023. október 29-ig tekinthető meg.

| Forrás: turizmus.com