A világ minden táján rendre felbukkan egy-egy híres magyar, így van ez a Hertz esetében is. Mesélne a kezdetekről?
Kevesen tudják, hogy ennek a cégnek is vannak magyar gyökerei, sőt a névadója is az. Hertz Sándor 1879. április 10-én az Osztrák-Magyar Monarchia területén született, hatéves korában vándorolt ki a család az Egyesült Államokba. Újságárusként kezdte, ekkor szembesült azzal Chicagóban, hogy sok a panasz a taxiszolgáltatásra. 40 gépkocsival elindította taxis vállalkozását, a viteldíjakat a felére csökkentette, a gépkocsivezetőket egyenruhába bújtatta, megszervezte a központi előrendelési rendszert és az autók telefonon is hívhatók lettek. Az ő nevéhez fűződik az USA városaiban ma is használatos „yellow cab” kitalálása is. Vállalkozása sikert aratott, egy év múlva már 2700 sárga taxi robogott a nagyváros utcáin.
Az akkori gépkocsik nem vették figyelembe a taxiszolgáltatás sajátosságait, ezért Hertz a saját céljaira kifejlesztett egy taxinak kiválóan alkalmas autót, ennek egy példánya a társaság Park Ridge-beli székházában ma is látható. Ezek az autók vezető nélküli bérbeadásra is alkalmasak voltak. Hertz Sándor előbb együttműködést kezdeményezett Walter Jacobs-szal, aki 1918-ban megalapította a Ford Autókölcsönzőt 12 Ford T-modellel, majd Hertz 1923-ban megvásárolta a „DrivUrSelf” rendszert, és ettől kezdve a társaság neve Hertz Autókölcsönző lett. A Hertz az idők során számos technikai szolgáltatást, technológiai újítást, szervezési intézkedést vezetett be.
Milyen számok jellemzik ma a céget?
Impozánsak. A Hertz 550 ezer autóval dolgozik 150 országban, évente 30 millió ügyfelet szolgál ki. A világon több mint 40 ezer Hertz-alkalmazott van, a rezervációs központok évi 40 millió telefonhívást és 30 millió foglalást bonyolítanak le. A bérbeadások mintegy 70%-a repülőtereken realizálódik, a Hertz piacvezető az európai repülőtereken, és ez igaz hazánk esetében is.
Oltyán Mihály, a Hertz Autókölcsönző operatív igazgatója
Milyen sajátosságai vannak még a hazai piacnak?
Az autók átlagéletkora kevesebb, mint 4,5 hónap; 3 és 12 hónap között szoktuk cserélni az autókat. A magyarországi flottában olyan különlegességek is megtalálhatók, mint a Mercedes S Class Limousine, az XC60-as Volvo, vagy egyedi igények szerint akár három Bentley.
Itthon magánszemélyek nem nagyon bérelnek autót, részben a magas áfatartalom és az akár több százezer forintos kaució miatt. A legnagyobb piaci szereplők mind a céges ügyfelekre koncentrálnak. A Hertz-nél 40 százalék a belföldi forgalom, ez a tavalyi évben 1,2 milliárd forintot jelentett, és ezt szinte teljes egészében céges bérlések tették ki.
Nekik miért éri meg?
Le tudják írni költségként, így az áfa-visszaigényléssel együtt kedvező árakat tudnak kigazdálkodni. Sokan használják a tartós bérletet is, de a legtöbben átmeneti megoldásként veszik igénybe. Például, amíg nem érkezik meg a cégvezető új autója, amit tartósan bérel vagy lízingel, 2-3 hónapig. A másik tipikus eset, ha vannak olyan kollégák, akiknek nem jár gépjármű, de időnként vidékre kell utazniuk.
Milyen kihívásokkal kell manapság szembenézniük?
Minket is érint a munkaerőválság, illetve kihívás az is, hogy globálisan egyre erősebb tendencia az elektromos autózás, az autókölcsönzőknél viszont még nagyon kevés az elektromos autó. Mi is törekszünk viszont a minél alacsonyabb károsanyag-kibocsátás elérésére, részben hibridautók üzembe állításával. A rövid, városi utazásra használható carsharing rendszerek (MOL Limo, GreenGo) kevésbé jelentenek konkurenciát, mert más céllal veszik igénybe őket.
Milyen céljaik vannak a következő 100 évre?
Szeretnénk a következő 100 évben is élen járni az innovációkban az autókölcsönzés területén, megőrizve a piacvezető pozíciót. De ne szaladjunk ennyire előre… Cél a vidéki hálózat stabilizálása, egyenletesen növekvő pályára állítása, a budapesti, a repülőtéri piacvezető pozíció megtartása mellett.
(Forrás: turizmus.com)