A Corvina könyvtár budai műhelye címmel megnyílt tárlat Mátyás király messze földön is híres corvináit, a budai műhely páratlan alkotásait mutatja be.

Az Itáliából megrendelt kódexek mellett a budai királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. Hogy a királyi könyvesházból egységes megjelenésű reneszánsz díszkönyvtár lett, az a budai könyvfestők, könyvkötők, másolók és a könyvtárat megálmodó humanisták együttes munkájának köszönhető. A kiállítás célja, hogy feltárja és bemutassa azt a szisztematikus és nagyszabású vállalkozást, amely a budai udvarban szolgálta az uralkodói bibliotéka formálódását.

A kiállításra november 6. és 2019. február 9. között számos pompás corvina és más díszkódex érkezett a magyar gyűjteményekből és a világ távoli pontjairól, New Yorktól Párizson keresztül Bécsen át. A kéziratok közül több értékes és művelődéstörténetünk szempontjából kiemelkedően fontos darab első alkalommal látható Magyarországon.

Igazi különlegesség, hogy a hazánkban őrzött 53 corvina csaknem hiánytalanul találkozik a kiállításon.

A műhely működésének magas színvonalát jelzi továbbá, hogy különleges, eddig egyöntetűen itáliainak tartott kódexekről derült ki a budai eredet. Ilyen például a Pietro Ranzano magyar történetét tartalmazó corvina, amelyet eddig nápolyi munkának tartott a kutatás. A korábban ismertnél jóval árnyaltabban lehet bemutatni, hogy hogyan és milyen mértékben támaszkodtak a királyi könyvtár létrehozói a korábbi tudós főpapi generáció, Vitéz János, Handó György és Janus Pannonius gyűjteményeire.

A budai műhely azonban nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, hiszen – követve a király példáját – magas rangú főpapok is megbízóik közé tartoztak. A tárlaton számos darab látható a nekik készült kódexek közül. Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost három díszkódexét is kiállították: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Budapesten őrzött breviárium mellett megtekinthető a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a new york-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.

Párizsból érkezett a magyar késő középkor egyik legjelentősebb mecénásának, Szatmári György pécsi püspöknek rendkívüli szépségű breviáriuma, valamint a budai műhely legszebb stíluskörének névadó csúcsdarabja, a Cassianus-corvina. Görög kódexek jelenléte egy uralkodói könyvtárban Mátyás uralkodásának idején még Itáliában is ritkaságnak számított. Buda e tekintetben is úttörő volt. Három unikális darab érkezett a Corvina könyvtár görög kódexei közül: Lipcséből az a corvina, amely egyedüliként őrizte meg Bíborbanszületett (VII.) Konstantin (905–959) bizánci császár művét az udvari szertartásrendről, valamint az úgynevezett Mynas-kódex Párizsból, amelyet Budán kötöttek egybe a 16. század legelején – talán a királyi könyvtárban fellelhető görög töredékekből.

Valódi szenzációként mutathatják be a legújabban azonosított corvinát is, amely szintén görög nyelvű, Teológus Szent Gergely műveivel. Filológiai különlegességként érkezett Lipcséből a görögül kiválóan tudó Janus Pannonius Plutarkhosz-fordítása. A budai műhely legkiemelkedőbb miniátora a milánói Francesco da Castello volt. Tőle rendszerint csak magyarországi munkákat láthat a közönség, ám most először találkozik egymással a mester magyar és itáliai produkciója, hiszen két, részben általa festett graduále érkezett Torinóból. De a kiállításon megtekinthető a Vatikáni Könyvtárból származó úgynevezett „vatikáni misszálé” is, a budai műhelyre jellemző stíluskeveredés, stílusimitáció különleges emléke.

A számos interaktív elemmel is ellátott kiállítás 2019. február 9-ig lesz látható, a tárlathoz kapcsolódva az OSZK számos kísérőprogrammal is vár.

Időpont: 2018. november 6.- 2019. febrár 9.
Helyszín: Budapest
További információk: szeretlekmagyarorszag.hu

(Esemény Menedzser)