A kormány honlapján a múlt héten tették közzé a 2030-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely egyelőre a társadalmi egyeztetés fázisában van. A tervezet szövege szerint a 2013-as "Think Hungary! – More than expected", vagyis a "Magyarország – felülmúlja a várakozásokat" kommunikációs stratégia nem hozta meg a várt eredményt, mert csak szezonális kampányként valósult meg, hosszú távon pedig nem folytatódott.

Ezúttal azonban országos szintű turisztikai márkát akarnának felépíteni Magyarországnak, és ezzel egyidejűleg egy új turisztikai márkarendszert is ki akarnak alakítani a különböző célpontoknak.

Budapestről azt írják, "a tömegturizmus erőltetése" helyett a vendégéjszakák számának korlátozott növekedésére hajtanak csak rá, és a minőségi, igényes, magas fajlagos költésű turistákra. Rövid távon, vagyis az első pár évben a cél a gyógyfürdőkön, múzeumokon, operán, koncerteken, kávéházakon, borbárokon és gasztronómián, vagyis "haute culture"-ön alapuló turizmus erősítése és a sokat költő turisták bevonzása. Mint írják,

fontos, hogy tudatos márkázással Budapestet történelmi szerepéhez méltóan pozicionáljuk, mint büszke, elegáns, élettel teli, „prémium” európai fővárost, megelőzve azt, hogy pusztán a „bulituristák” célpontjaként asszociáljanak rá. Jelentős fejlődési potenciál rejlik az orvosi turizmusban is.

Középtávon, 3-5 éven belül akarják megteremteni a "Grand Budapest" desztinációt és márkát, ami magába foglalná Budapesten kívül a környezetében található turisztikai célpontokat is, mint a Dunakanyar, Gödöllő, Etyek, Szentendre vagy Vác. Ezzel növelnék a Budapesten eltöltött időt, de építenének egy Kongresszusi Központot is, hogy a konferenciaturistákat is megpróbálják bevonzanai.

Hosszabb távon azt kéne elérni, hogy még tovább maradjanak Budapesten a turisták, és hogy a "Grand Budapest" márkanévbe integrálni lehessen az agglomeráción kívüli vidéki desztinációkat is.

(Forrás: www.hvg.hu)