Manapság, amikor minden korábbinál több fogyasztónak van online hozzáférése Európában, a CBRE igen átfogó és kiterjedt kutatást végzett 10 ezer európai vásárló körében, hogy kiderítse, hol és hogyan vásárolnak.
A jelentés („Hogyan vásárolunk: Az európai vásárló fejében”) rávilágít arra, hogy bár az online vásárlás egyre népszerűbb, a fogyasztók mégsem kívánnak radikálisan változtatni vásárlási szokásaikon a következő években, és a túlnyomó többség nem is él az új technológia és a digitális eszközök adta lehetőségekkel. A vásárlók kétharmada szerint az árak, a tisztaság, a biztonság és a kényelmes megközelítés a legfontosabb tényezők a vásárlás helyének kiválasztásánál. A szórakozás és a kikapcsolódás a vásárlók egyharmada számára fontos, bár jellemző, hogy a fiatal korcsoport több mint fele vélekedett hasonlóan.
Az online csatornák és a városon kívüli bevásárlási lehetőségek támasztotta verseny ellenére a városközpontokban lévő bevásárló utcák továbbra is a legkedveltebb helyszínek az európai fogyasztók számára. Ennek eredményeképpen a kiskereskedelem alapjainak változása relatíve lassú, a helyi boltok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be az új többcsatornás kiskereskedelem világában.
A jelentés legfontosabb megállapításai:
- Ruhavásárláskor a helyi üzletek és a belváros a leggyakrabban látogatottak – legalább havonta egyszer. A városon kívüli bevásárlóközpontokat átlagosan hathetente látogatják.
- Az európaiak 78 százaléka a divatárut a városközpontban veszi, Nyugat-Európában 90 százalékos az arányuk.
- A kereskedői választék és különösen az üzletméret a fogyasztók elvárásainak élén találhatók.
- A vásárlók 54 százaléka a belvárosi, 76 százalékuk a városon kívüli bevásárlóközpontba autóval megy vásárolni. A helyi üzletekbe a fogyasztók 30 százaléka jár autóval.
- Az elektronikus kereskedelem csak kiegészíti a boltban való vásárlást. Az interneten vásárlók 64 százaléka kér házhozszállítást, de 85 százalékuk szerint fontos a bolt fizikai meglátogatása, hogy lássák vagy megérintsék az árut, mielőtt online megrendelik. Közép-európai vásárlóknál, például Lengyelországban és Magyarországon még magasabb az arányuk.
- A digitális eszközök még nem terjedtek el egészen. Például kevesebb, mint a vásárlók egyharmada hasonlította össze valaha is az árakat a boltban vagy használt QR-kódot, hogy weboldalakat látogasson. Mindenesetre ezek használata nőni fog a jövőben legfőképpen a 16-34 éves korosztály kedvező hozzáállása miatt.
A kényelem a vásárló kulcsszava: az európaiak szeretnek helyben, lakóhelyük közelében vásárolni, és szeretik a könnyen megközelíthető, ingyenes parkolási lehetőséget kínáló üzleteket. A városon kívüli bevásárlóközpontok általában ingyenes parkolást ajánlanak, a városközpontban található létesítmények viszont parkolási díjat kérnek, ami határozott hátrányt jelent. „Azt tanácsoljuk a városi bevásárlóközpontoknak és befektetőknek, hogy figyeljenek oda, mit akarnak a vásárlók, koncentráljanak arra, hogy az alapvető dolgokat jól kínálják és meglesz a siker is.” – tette hozzá Peter Gold, a CBRE határon átnyúló kiskereskedelemért felelős európai vezetője.
Szélsőségek a magyar vásárlók körében
A magyar vásárlók is azokat az értékeket vallják fontosnak, mint nyugat-európai társaik: a fizikai boltokat többre tartják a web-áruházaknál, értékelik a biztonságot és a termékekhez való kényelmes hozzáférést. Az átlagos magyar vásárlói kosár azonban jelentősen különbözik a nyugat-európaitól és inkább hasonlít a lengyel vagy az orosz kosárra. Például az olcsó ruházat Magyarországon a piac 70 százalékát adja, míg Olaszországban csak feleennyit. Érdekes, hogy a ruházati cikkeken belül a középkategóriás termékek részaránya Magyarországon a legalacsonyabb 9 százalékkal, míg ezek aránya az Egyesült Királyságban, a Benelux-országokban vagy Spanyolországban 40 százalék fölött van. „A statisztikák jól mutatják a kétarcú kiskereskedelmi piacot Magyarországon. – mondta Borbély Gábor, a CBRE kutatásért és tanácsadásért felelős vezetője. A két szélesőség – az olcsó termékek és a luxuscikkek – a két legfontosabb kategória, bár ez utóbbi csak a piac 5 százalékát teszi ki, de még az élen járó Olaszországban sem haladja meg a 7 százalékot.”
Az online vásárlás Magyarországon is egyre népszerűbb, ám a többcsatornás értékesítés egyáltalán nem nevezhető tipikusnak: a magyar internetes vásárlók 75 százaléka például a hazaszállítást választja más opciók helyett, míg Franciaországban és Skandináviában a fogyasztók 40 százaléka szívesen elmegy a megrendelt áruért a felvevőpontokra vagy a postahivatalokba, miután online rendelt. „Ha az interneten vásárol, a magyar fogyasztó éppolyan kényelmes, mint a németek vagy a lengyelek és nem kombinálja a különböző csatornákat. A vásárlók 13 százaléka például csak online vásárol, ami magasabb arány, mint Lengyelországban vagy Spanyolországban, de alatta van a németek vagy svédek 23 százalékos arányánál.” – tette hozzá Borbély.
(CBRE - OGH)