Nemcsak a vízi közlekedést színesítik majd, hanem kis létszámú hajóflottává alakulva az áruk szállításában is szerepük lehet
Még az is megtörténhet, hogy elég lesz csak leinteni ezeket az önvezető kishajókat, vagy legalábbis bepötyögni egy applikációba, hogy hova szeretnénk menni. Ezek a párszemélyes hajók gyakorlatilag a vízzel kommunikálva közlekednek, a holland főváros csatornarendszerének legszűkebb folyásait is ismerik, ezzel pedig nemcsak Amszterdam vízi közlekedését színesítik majd, de kis létszámú hajóflottává alakulva, vagy akár pontonhíddá összeállva az áruk szállításában is szerepük lehet.
Izgalmas kísérletbe kezdtek közel öt évvel ezelőtt a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói, akik egyik projektjükhöz ma már a holland fővárost használják élő vízi laboratóriumként. Amszterdam pedig kellően érzékeny, a változásokra azonnal reagáló terepnek számít, területének egyötödét ugyanis kikötőmedencék, csatornák és folyók vízfelületei foglalják el, amelyet a helyiek a mindennapi közlekedésre, a turisták pedig – békeidőkben – városnézésre használnak. Ezekre a vízi utakra érkezett nemrég a MIT robothajójának legújabb prototípusa, amelyet először csak a MIT mesterséges medencéiben, hamarosan azonban a csatornákon élesben is tesztelnek.
Az önvezető járműtől az autonóm flottáig
A projektben a MIT kutató csapata az első pillanattól kezdve a közösségi folyami közlekedési megoldásokért felelős helyi AMS kutatóintézettel dolgozott együtt. A cél az volt, hogy egy olyan infrastruktúrát hozzanak létre, amelyben már autonóm platformok is megjelennek, részt vesznek a hulladékgyűjtés folyamatában, árut szállítanak, embereket fuvaroznak, és mindeközben a városról is adatokat gyűjtenek – írja cikkében a Designboom.
A projekt most ott tart, hogy az elmúlt hetekben egy új, nagyobb hajót építettek, amelyet Roboat II névre kereszteltek, és amelyet már kifejezetten utasok szállítására terveztek. „A Roboat II algoritmusokat használva képes az önálló navigációra, pont úgy, ahogyan egy önvezető autó az utakon, csak itt a vízhez igazodva. Valójában az önvezető hajók flottává fejlesztésén dolgozunk, amelyek nemcsak embereket és árukat képesek szállítani, de szükség esetén egymással is össze tudnak kapcsolódni, hogy autonóm platformokat hozzanak létre különböző vízi tevékenységhez”– fogalmazott Daniela Rus, a MIT Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének (CSAIL) professzora, aki egy hosszabb tanulmányban írta le az önjáró hajó evolúcióját és működését.
Korábban már készült két kisebb prototípusa ennek a vízi járműnek, az egyik egyméteres, a másik kétméteres hosszúságban, és mindkettőt áruszállításra tervezték. A hajók érzékelőik segítségével azonosítják be a vezérhajó mozgását és követik az általa megtervezett útján. Így a hajóknak egymással nem, csak az irányító hajóval kell kommunikálniuk, és ennek
köszönhetően képesek nagyobb mennyiségű árut szállítani, vagy akár pontonhíd-szerűen összeállni a csatorna két partja közötti szélességben.
Szemétszigetet azonosít, utasokat szállít, és szüntelenül tanul
Ehhez pedig az önvezető autóknál is alkalmazott SLAM (Simultaneous Localization And Mapping - szimultán helymeghatározás és térképezés) technológiáját hívták segítségül, amely a járműre szerelt kamerák és az útvonalról előzetesen begyűjtött információk alapján képes egy térképet létrehozni a környezetéről, ezzel egy időben pedig a térképet használva saját pozícióját is meghatározni a térben.
Vagyis a szenzorokkal, lézerekkel, kamerákkal felszerelt kishajókban menet közben különböző vezérlő algoritmusok segítik a célirányos navigációt, miközben folyamatosan tanulnak, fejlődnek és adatot gyűjtenek vízi útjukról. Figyelik a vízi akadályokat, mérik a parttól és más közlekedési eszköztől való távolságot, és a felszínen ringatózó szeméthalmokat. Ezzel pedig egyrészt a csatornák vízében sodródó PET-palackhalmok begyűjtését segíthetik, másrészt a közösségi közlekedést, mégpedig azzal, hogy az utasok akár egy mobiltelefonos applikáció segítségével is megrendelhetik majd a hozzájuk legközelebbi hajót a csatorna egy adott pontjára, és azon keresztül adhatják meg neki a célállomást is. Pont úgy, ahogyan azt hamarosan Norvégiában is teszik majd a kikötőkbe gombnyomásra érkező önvezető kompok.
Vízi közlekedés Covid-biztosan
A legújabb Roboat modelleket már a társadalmi távolságtartást figyelembe véve, négyméteres hosszúságúra tervezték, amelynek utasterében a kétoldali padsoron négy maximum hat ember fér el egyszerre. Ha pedig egy ilyen kishajó aznap teljesítette a kilencórás műszakját, fogja magát, és önállóan visszatér a hozzá legközelebbi töltőállomásra.
A fejlesztői csapat jelenleg még azon dolgozik, hogy a Roboat II a különböző áramlatok, hullámok és vízfelszíni mozgások mellett is biztonságosan tudjon közlekedni. És ha végre ezt is sikerül tökéletesíteniük, akkor Amszterdam elmondhatja magáról, hogy a világ legelső, önvezető járműveket felsorakoztató, Covid-biztos hajóflottája bizony már holland vizeken cirkál.
(Forrás: kreativ.hu)
