A kastély a korai klasszicizmus pompás emléke, Magyarország kastélyépítészetének egyik kiemelkedő alkotása.
Emeleti termeiben Széchenyi István közéleti munkásságát, gazdasági tevékenységét, műszaki alkotásait szemlélhetjük meg. A nagyteremben látható a kastély egyetlen megmaradt rokokó kályhája, a falakon pedig neves művészek Széchenyi Istvánt és a család más tagjait ábrázoló festményei láthatók.

Megismerhetjük többek között a folyószabályozásokkal, gőzhajózással, selyemhernyó-tenyésztéssel kapcsolatos emlékeket, de a Lánchíd építésének történetét is nyomon követhetjük, a kiállítás különleges darabja például az alapkőletételnél használt ezüst vakolókanál.

A Széchenyi-szárny emeletén az Országos Műszaki Múzeum anyaga kapott helyet, bemutatva a magyar ipar Széchenyitől a XX. századig tartó időszakát. A kastélyon kívül méntelep, védett park és csodás, több mint két kilométer hosszú – még a XVIII. században ültetett – hársfasor is található Nagycenken.

A plébániatemplom mögötti temető közepén áll a Széchenyi-család temetkezési helyéül szolgáló mauzóleum. A sírbolt egy ovális barokk kápolnából és klasszicista előcsarnokából áll, a görögös homlokzat közepén két dór oszlop között nyílik a bejárat.

A kápolna oltárképén Krisztus mennybemenetele látható, az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta kőkeretes lejárata, amelynek szűk lépcsője felett ez olvasható: „Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu.”

A kápolnában, feliratos sírkő mögött nyugszik Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia. Az előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchenyi-leszármazott földi maradványai kaptak helyet, köztük a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc és neje. Ugyancsak itt találjuk Széchenyi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és közelében azt a vasládát, amelyben Széchenyi István – az öngyilkos golyó által kiszakított – koponyacsontját láthatjuk.

(Forrás: zaol.hu)