1566. július 2. és szeptember 2. között mintegy 30 ezer fős oszmán sereg vette körbe a nagyjából 2-2,5 ezer keresztény katona védte gyulai várat. A magyar hadtörténetben példátlanul hosszúra nyúlt ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, I. Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér.
Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá, mint elődeink. A szakembereken túl a mindennapokban a gyulai vár és dolgozói, évente három napon pedig a Gyulai Végvári Napok közreműködő hagyományőrzői és az egyre nagyobb számban jelenlévő érdeklődők tisztelgése élteti tovább a 16. századi gyulai hősök emlékét.
A Gyulai Végvári Napokon megelevenedik a török kori Gyula. Július utolsó hétvégéjén megismerheted a végvári vitézek életét, csatajeleneteken keresztül felidézik neked a kor harci szellemét. Elmesélik a várnak és környékének történetét, hősies védőik legendáit, a védők és az ostromlók életét. Benézhetsz a Várkertben táborozó hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerheted meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.
A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb része az a hadijáték, ami az ostromsorozat momentumait eleveníti fel.
Esténként pedig dönthetsz: a hazai könnyűzenei élet kiválóságait hallgatod a vár egyik oldalán, vagy a hagyományőrzőkkel mulatozol az erőd túlsó felén.
