A malmokat és molnárokat középpontba állító kiállítás bemutatja a ma alternatív energiának nevezett természeti energiákkal működő őrlőszerkezeteket, a mai energiatermelő gépek korai előképeit, amelyek évszázadokon át határozták meg környezetüket, a települések látképét, az ott élők életmódját. A kiállításban alkalmazott bemutatási módszer az úgynevezett fordított időkezelés. A földszinten a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelési módoktól, és a modern malomiparból kiindulva időben visszafelé haladva ismerhetjük meg azokat a hagyományos megoldásokat, amelyek biztosították a lakosság igényeinek kielégítését, a folyamatos kenyérliszt-ellátást. Kitér a tárlat a 19. század világszínvonalú magyarországi malomipari gépgyártására is. A főbb malomtípusokat műtárgyak, rajzok, fotók, makettek, filmek és animációk mutatják be.

A kiállítás második szintjén a molnárok munkáját, a munkához szükséges eszközöket, és a molnárcéhek működését ismerhetik meg a látogatók. Ezen a szinten a múzeum az ország legszebb céhes tárgyait állította ki - ónkancsóktól kezdve a gazdagon díszített fajansz edényekig. Hangsúlyt kapnak a malmokhoz és molnárokhoz kapcsolódó folklór elemek. Megismerhetik az érdeklődők Nepumuki Szent János története mellett malmos-kenyeres szólásmondásainkat és molnárdalainkat.  A kiállítás a nagymalomipari termelés mellett a kismalmok köves őrlését helyezi fókuszba, amelyek fenntartható alternatívát kínálnak a ma emberének is.

A harmadik szint az örökségvédelem témakörével foglalkozik négy malomkutató – Lambrecht Kálmán, Pongrácz Pál, Wöller István, Sabján Tibor – munkásságán keresztül. Bár a hazai műemlékvédelem meglehetősen későn, az 1960-es évektől kezdte beemelni a védendő értékek közé az ipartörténeti emlékeket, a hetvenes években megkezdődött azok felmérése, az utóbbi évtizedekben pedig megsokasodtak a malomfelújítások, újjáépítések.

A Forogj malom, őrölj! kiállítás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum SKHU/1902/1.1/120 projekt zárásaként valósult meg, amelynek keretében több hónapos restaurálási munka eredményeként működés közben tekinthetők meg a Skanzen malmai - a vámosoroszi szárazmalom, a mosonszentmiklósi tiprómalom, a nyírádi vízimalom, a dusnoki szélmalom és a pázmándfalusi daráló robbanómotorral meghajtott malom kőjárata.

A kiállítás ebben az évben október 31-ig látható (de! a Skanzen téli zárása után 2024. április 1-től ismét látogatható lesz) a Skanzen Észak-magyarországi falu tájegységében található Uradalmi Magtár épületben. A kiállítás kurátora: dr. Balázs György és Tömöri Szilvia, a projekt szakmai vezetője: dr. Németh Szandra.

| Forrás: Szentendrei Skanzen