A Mátra déli lábánál, Kisnána községnek belterületén egy kisebb domb tetejét foglalja el a restaurált középkori vár tömbje. Napjainkban a Mátraalja vonzó történelmi műemléke, melynek falai alatt nyaranként látványos várjátékokkal idézik fel a letűnt múltat. A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke.

A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya. A vár legdicsőségesebb uráról, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta a nevét. Építésének pontos ideje a történelem homályába vész. Első emlékek a 15. század közepéről maradtak ránk.

A végvárak a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából védőpajzsok. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták „Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki, gótikus téglavára”. Építtetője Maróti János volt, első írásos említése 1445-ből való.

A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette a várat, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a koronát egy évig Füzéren rejtegette.