Mesébe illő papucsok, gyerektáncosok és gyerekfoglalkozások mellett papucsvásár is várja az érdeklődőket szombaton a Szent-Györgyi Albert Agórában, ahol újra megrendezik a szegedi papucs napját – tájékoztatta a Szegedi Papucsért Alapítvány az MTI-t.
A közlemény szerint a programon idén a gyerekeké és a meséké lesz a főszerep. Az ebből az alkalomból nyíló kiállítás a szegedi papucsok mesés világába kalauzolja a látogatókat: a Dabasi Trafik Kör a szegedi papucsok mesei motívumvilágából indult ki egyedi installációja megalkotásakor, benne Attalai Zita újraalkotott papucscsodáival. A kiállításon láthatók majd gyerekpapucsok az alapítvány gyűjteményéből és a ma alkotó papucsos mesterek, papucshímzők munkái is. A megnyitón fellépnek a Szeged Táncegyüttes gyerekcsoportjai Gombos András vezetésével.
A délután a Szegedi Papucshímző Kör tagjai tartanak kézműves-foglalkozást. Lehet velük papucsfejre motívumot tervezni, az arra vállalkozók pedig a hímzésbe is belekóstolhatnak.
A papucsvásárra magyarországi és vajdasági papucsos mesterek érkeznek, akiktől a helyszínen vásárolni lehet és rendelést is vesznek fel egyedi igényekre. A vásárt a papucshoz kötődő pipacsos népművészeti és kézműves termékek kínálata színesíti.
Az előadások a szegedi papucs – és kicsit tágabban népi örökségünk – jelenkorban betöltött szerepét mutatják be. A résztvevők a divat, az oktatás, a zene és a képzőművészet oldaláról vizsgálva konkrét példákon keresztül kaphatnak választ arra, miként válhat kortárssá a hagyomány.
A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása.
1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester – az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből – Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula készítményeit személyesen mutatta be az akkori kereskedelmi miniszternek, aki mélyen megilletődve az önállósághoz hozzá is járult.
Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.
A szegedi papucsot nemcsak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá.
A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
| Forrás: hirado.hu
