A Nemzeti emlékhely osszáriumának minapi felnyitásával, s az ott található királycsontok, köztük Hunyadi Mátyás földi maradványainak megkezdődött azonosításával párhuzamosan jogosan merülhet fel annak igénye, hogy újratemetésére Magyarország visszakapja Franciaországtól történelmünk egyik legjelentősebb királyának halotti pajzsát.
A történelmi ereklye visszaszerzése nem új keletű kezdeményezés. Ennek egyik szorgalmazója volt eddig is Kaszás István, a Fehérvári Polgári Védegylet elnöke: – Mátyás király temetési pajzsának Franciaországból történő visszaszármaztatása sohasem volt aktuálisabb, mint jelenleg, amikor megkezdődött a Nemzeti Emlékhely területén lévő csontok vizsgálata. Kezdeményezésünket támogatja Kásler Miklós miniszter, biztatást is kaptunk tőle. A Magyar Nemzeti Bank sikeres értéktárprogramja keretében számos külföldre került műkincsünk hazatért. Az MNB-vel felvett kapcsolatunk és érdeklődésük a pajzs iránt erősítették meggyőződésünket, hogy kormányzati szándék viheti előbbre ügyünket, ami láthatóan megvan – tájékoztatta lapunkat a város civil szervezetének vezetője.
Fehérváron kétszer is látható volt a történelmi ereklye, műkincs másolata
Kaszás István azt is elmondta, elképzelhető, hogy a legmagasabb szinten is szóba jöhet e nemes ügynek a patronálása, mivel a miniszterelnök, Orbán Viktor is tud róla. Ismert tény, hogy a híres Mátyás-pajzs egy másolata korábbi, parlamenti dolgozószobájában függött. A történelmi ereklye, s egyben jelentős műkincsünk Magyarországra való visszakerülésének több lehetősége is van. Jó példa lehetne erre II. Zsigmond Ágost lengyel király gyermekpáncéljának visszaadása Lengyelországnak a magyar–lengyel barátság jegyében. Szeretne ezért a Fehérvári Polgári Védegylet fókuszba helyezni egy olyan történelmi eseményt, mint a 150 évvel ezelőtti porosz–francia háború, amikor a magyar országgyűlés több képviselője is kiállt a franciák mellett. Rövid idő alatt 18 ezer aláírást gyűjtöttek Elzász-Lotaringia annexiója ellen – ez akkor nagyon nagy szám volt, mivel nem rendelkeztek olyan kommunikációs eszközökkel, mint ma. Jó hírünk, jó tettünk is „cserealap” lehet ahhoz, hogy a franciák gesztust gyakoroljanak a halotti pajzs visszaszolgáltatásában. Másik megoldás lehetne, ha műkincset cserélnénk műkincsre a franciákkal. Harmadik lehetőségként pedig a visszavásárlás maradna.
Mátyásnak a királyi bazilikában 1490-ben történt temetéséhez kötődő történelmi emlékünket – amelynek egyik készíttetője a humanista fehérvári prépost, Kálmáncsehi Domokos volt – Párizsban a Hadsereg Múzeumának (Musée de l’Armée) gyűjteményében őrzik. Napóleon hadserege zsákmányolta el Bécsből az „odamenekített” pajzsot 1805-ben. Az eddigi kísérletek (az utóbbi évtizedben is volt ilyen próbálkozás) a visszakérésére nem jártak eredménnyel. Viszont a franciák Mátyás halálának 500 éves évfordulója alkalmából 1990-ben a Hadtörténeti Múzeumban rendezett kiállításra a rendelkezésünkre bocsátották. Ma ebben a múzeumban őrzik a pajzs Franciaországban készített és Magyarországnak ajándékozott hiteles másolatát, amelyet kétszer is kiállítottak Fehérváron. Legutóbb 2018-ban láthatták a fehérváriak a Szent István Király Múzeumban A halotti pajzs kalandos története című kiállításon a Mátyás-emlékévben. A pajzsnak és replikáinak szenvedélyes kutatói és gyűjtői is vannak: a történész, fegyvergyűjtő Tóth Sándor (nem azonos a cikk szerzőjével) és Janek György pajzskutató, ismert sportember a pajzs hazahozatalának régi, áldozatkész támogatója.
(Forrás: feol.hu)
