Az építőipari termékek árának drasztikus növelése miatt intézkedéseket helyezett kilátásba a kormány és a GVH is. Ezek célja hosszú távon az árcsökkentés, illetve a magyar építőipari piac átláthatóságának növelése és a vevők kiszolgáltatottságának csökkentése.
A hatósági intézkedések egy része azonban a kereskedők büntetését is kilátásba helyezi, ami cseppet sem oldja meg a helyzetet, főleg nem egy fatelep esetében.
Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kormány célja, hogy „az építőanyag-kínálat a lakossági és gazdasági igényeket szolgálja, ne pedig a külföldi tulajdonú piaci szereplők extraprofitját növelje”. Mivel elmondása szerint a hazai bányákból kitermelt és feldolgozott kavics, sóder és homok árrobbanása nem magyarázható a világpiacon tapasztalt vasipari és faáruk áremelkedésével, ezért az előbbiek terén a szakma is indokoltnak tartja az állami beavatkozást. A tervek szerint az említett illetve exportra is eladott építőipari termékek kivitelének korlátozása is napirenden van, mely leghamarabb októbertől léphet életbe, amennyiben az Európai Unió elfogadja a magyar kormány kérését. A kormány addig is további intézkedéseket is tervez, például a regisztrációs kötelezettséget, az állami elővásárlási jogot, és az extraprofitadót. Az extraadó egyelőre a kavicsra, a homokra és a sóderre vonatkozna, de tervezik a cementre és később további termékekre is kiterjeszteni.
Az átláthatóság segítését szolgálná az építőanyag-gyártóknak és -forgalmazóknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium felületén történő regisztrációja, emellett kötelező lenne a kereskedőknek az adott termék származási helyéről és az áru útjáról beszámolni. Ahogy a miniszterelnök tanácsadója is felhívta a figyelmet, a vas és az épületfa világpiaci áremelkedésének nehezebb lesz korlátot szabni, mivel nem hazai okokkal magyarázható. Az azonban már aggasztónak is nevezhető, hogy az MTI-nek adott közleménye szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva kész lenne akár büntetést is kiszabni a kereskedőkre, amennyiben jogsértésre utal szerinte az áremelkedés.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke szerint „folyamatosan figyelik a piacot, a beérkező panaszok a vevők és építkezők kiszolgáltatottságáról szólnak”, mondhatni „vadnyugati” állapotok alakultak ki. Az elnök elfogadhatatlan tartja például azt is, hogy egyes tüzépek nem tüntetik fel átláthatóan a listaáraikat, miközben a teljes vételárat előre elkérik, ráadásul készpénzben – szerepel a közleményben. Kifogásolta továbbá a reklamáció lehetőségének csökkenését, a minőségi kifogások és cserék kezelésének hibáit is.
Azonban a faipari helyzet alapvetően nem az erőfölénnyel való visszaélésről, hanem sokkal inkább a kereskedők kiszolgáltatottságáról szól. Az árlisták közzététele több száz termék folyamatosan napi(!) szintű árváltozása esetén nehezen megoldható, így is folyamatos többleterőforrást igényel, az árnövekedés mellett pedig nehéz kigazdálkodni az erőforrásokra a fedezetet. Emellett még többleterőforrás vált szükségessé a megnövekedett árajánlatok napi szintű kiszolgálása, az áru beszerzéséhez szükséges tárgyalások, új források keresése, a meglévők megőrzése miatt is. A vadnyugati állapot ugyanis a faárubeszerzés terén is mindennapos, a rönkfát előre kell kifizetnie a kereskedésnek mondhatni még a fa kivágása előtt, és a naponta változó árak mellett szinte lehetetlen a kereskedés kiszámíthatóvá tétele, sem a tervezés. Számos konkurens fatelep és tüzép függesztette fel a tevékenységét a kiszámíthatatlanság és a beszállítói problémák miatt. Ha nincs gerenda, nincs szarufa – nincs háztető sem. Ezért nem a fakereskedők vagy tüzéptelepek büntetését kellene kilátásba helyezni, hanem a külföldi folyamatokkal szembeni túlélésükre kellene kormányzati szinten támogatást találni, ami végső soron a vevők számára is kedvezőbb feltételeket eredményezne.
I Forrás: fateleptura.hu
