A farkasok már visszatelepültek hazánkba, a medveészlelések száma pedig évről évre emelkedik. Különösen az Észak-magyarországi régióra jellemző a csúcsragadozók jelenléte. A védett, ritka, de annál veszélyesebb állatokkal való találkozás veszélyt jelenthet a túrázók számára, de a ragadozók előfordulása az erdőgazdaságok működését is befolyásolhatja.
Több farkascsalád otthonra talált Észak-Magyarország erdőiben az elmúlt években. Kölykeiket is ezen a területen hozzák a világra, így populációjuk növekszik hazánkban. A régióban a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) tartja számon az állatokat.
"A Bükki Nemzeti Park területén egy farkascsalád él. A nemzeti park igazgatóságának működési területén, körülbelül két és fél megyényi területen, 4-5 farkascsaládot és azok állandó territóriumát feltételezünk. Ezek egy része évről-évre rendszeresen utódokat is nevel. Az általunk ismert farkascsaládokban általában 3-5 a felnőtt egyedek száma, ebbe beleértendők az előző évi, szüleiket még nem elhagyó fiatalok vagy a rokon állatok, ez a létszám az adott éves szaporulattal bővül. A Bükk területén tavaly három kölyök született" - tájékoztatta a Napi.hu-t a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.
A medveészlelések száma is növekszik az északi régióban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elmúlt években többször sikerült lencsevégre kapni kóborló barnamedvét, legutóbb például Miskolcon készültek felvételek egy, a városba bemerészkedő állatról. Nem véletlen, hogy Borsodban történt több észlelés, hiszen a hazánkban előforduló farkasok és medvék feltehetően kárpáti eredetűek.
"Számos tényező hozzájárulhatott a nagyragadozók hazai jelenlétéhez. A folyamat kezdete az 1970-es, 1980-as évekre vezethető vissza. Már akkor is voltak szaporodó farkasok hazánk területén. A nagyragadozók viszonylag rejtett életmódot élnek, kiváló érzékszerveikkel észlelik és általában el is kerülik az embert, így a közvetlen megfigyelések száma kicsi. Az észak-magyarországi farkaspopuláció kárpáti eredetű, a faj hazai és szlovákiai elterjedési területe egymáshoz kapcsolódik. A Bükki Nemzeti Park területén barnamedvéknek inkább csak alkalmi előfordulásai ismertek" - közölte az igazgatóság.
A ragadozók hazai jelenléte miatt felmerül a kérdés, hogy mennyire veszélyeztetik a vadak a túrázókat. A BNPI szerint a farkasok aktivitásának fő időszaka naplementétől hajnalig tart, így a közvetlen találkozások az emberekkel ritkák. Azonban tapasztalataik alapján a turisták gyakran letérnek a jelzett túraútvonalakról, ami zavarhatja a természetes és természetközeli élőhelyek élővilágát és veszélyes helyzeteket eredményezhet az emberek és az állatok között.
Emellett a nagyragadozók jelenléte az erdőgazdaságok munkáját is befolyásolhatja. Az érvényes jogszabályok szerint ugyanis a gazdálkodási tevékenység közvetlenül nem zavarhatja a védett és fokozottan védett fajok élettevékenységét (mint például a szaporodásukat), illetve nem veszélyeztethetik fennmaradásukat - tudtuk meg az igazgatóságtól.
(Forrás: napi.hu)
