A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát.
Ebből az alkalomból a FILMIO oldalán, január 22-től ingyenesen elérhetővé válik Reisenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Jankovics Marcell, Varsányi Ferenc, valamint Keresztes Dóra és Orosz István egy-egy alkotása. A filmeket A január 23. éjfélig nézhetjük meg. Ehhez nem kell mást tennünk, mint regisztrálni és bejelentkezni az oldalra, majd a film adatlapján a Lejátszás gombra kattintva élvezni a képsorokat.
Amint a Nemzeti Filmintézet közleményében írták a magyar animáció legnépszerűbb egész estés filmjeként jegyzett Lúdas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélését dolgozza fel. Megjelenésekor mintegy 2,5 millió néző váltott jegyet a filmre, sikere pedig azóta is töretlen. Az elbeszélésből Nepp József, Romhányi József és Dargay írták a forgatókönyvet. Az emberkaraktereket Jankovics Marcell tervezte, aki csaknem két évig dolgozott a figurákon. A szegény, de eszes libapásztor fiú történetét elmesélő animáció időtlen mestermű, amely minden korosztálynak tanulságos és mulatságos.
A Lúdas Matyi mellett az idén 65. jubileumát ünneplő Pannónia Filmstudió gazdag hagyatékából is ízelítőt ad az NFI.
Reisenbüchler Sándor 1968-as A Nap és a Hold elrablása című, Juhász Ferenc népmese feldolgozásában az emberi gonoszság következtében eltűnnek az égitestek az égboltról. Richly Zsolt Szvit című animációs etűdjében (1969) öt közismert magyar népdal csendül fel, a dalok képi megjelenítéséhez a magyar népi díszítőművészet letisztult motívumai adják a sorvezetőt.
Jankovics Marcell Hídavatás című animációs rövidfilmje (1969) pedig a hatalom kritikája és a protokoll üres formáinak kifigurázása, amit valós esemény inspirált: az 1960-as évek első felében az Erzsébet híd rekonstrukciója és az újjáépített híd átadása.
Varsányi Ferenc 1975-ös Mézes-táncos című animációs rövidfilmjének főszereplői marcipánból készültek, a népdalok a Sebő Együttes előadásában csendülnek fel, a dalokat a fiatal Sebestyén Márta énekelte, akinek ez volt az első filmes közreműködése. Keresztes Dóra és Orosz István Garabonciák (1985) című filmje, egy ősi varázsszövegekre épülő alkotás archaikus elemekkel. A sámánhit emlékeivel egyike a magyar animáció leghipnotikusabb alkotásainak - olvasható az MTI összefoglalójában.
| Forrás: travelo.hu
