2025. október 4-én világszerte az állatokat ünnepeljük Assisi Szent Ferenc emléknapján. Az Állatok Világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak kedvenceink iránti szeretetünket fejezzük ki, hanem beszéljünk a felelős állattartásról is. Az ugyanis nem merül ki a mindennapi sétákban és az etetésben: a gondoskodás része a tudatos felkészülés is azokra a veszélyekre, amelyek ősszel a természetben leselkednek a kutyákra. Bár sokan azt hiszik, hogy a hűvösebb idő beköszöntével a kockázatok csökkennek, a valóság ennek éppen az ellenkezője. A kullancsok aktivitása, a vadászidény és az elszökés veszélye egyaránt fokozott figyelmet kíván.

A társadalmi felelősségvállalás ma már nem csupán egyéni döntés kérdése: Magyarországon a háztartások 71 százalékában él valamilyen házikedvenc, ami kiemelkedően magas arány Európában. Mindez ráirányítja a figyelmet az állatvédelem fontosságára, különösen, hogy a becslések szerint mintegy félmillió kutya gazdátlanul él az országban. Az olyan programok, mint a Petissimo által támogatott alapítványi kezdeményezések, segítenek abban, hogy a lakosság könnyebben találjon megbízható szervezeteket, amelyeket adománnyal, önkéntes munkával vagy akár örökbefogadással támogathat. A menhelyek ugyanis a pandémia idején megugró örökbefogadások ellenére ma is teltházzal működnek.

Élősködők a lehullott levelek között

A kellemes, napfényes őszi délutánok sok gazdit csábítanak erdei kirándulásra, ám a színes avar alatt komoly veszélyek rejtőznek. A kullancsok aktivitása ugyanis nem áll meg a nyár végével, sőt: a hűvösebb, nyirkos idő kifejezetten kedvez nekik.

„Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az élősködők elleni védekezés nem szezonális, hanem egész évben szükséges. Ősszel a lehullott lomb és az avar tökéletes búvóhelyet jelent a kullancsoknak, amelyek innen könnyen rátapadnak a kutyákra. A gazdik gyakran hiszik azt, hogy a hideg elpusztítja ezeket a parazitákat, de valójában 3–5 Celsius-fok felett is aktívak maradnak. Ezért a kombinált védekezés – tabletták, spot-on készítmények és speciális nyakörvek együtt – a leghatékonyabb” – mondja Jelencsik Anna, a Petissimo szakértője.

Magyarországon 27 különböző kullancsfaj él, közülük a Dermacentor reticulatus az egyik legveszélyesebb, amely a kutyáknál gyakran halálos kimenetelű babéziózis fő terjesztője. Ez a betegség már néhány nap alatt súlyos tüneteket, például magas lázat és véres vizeletet okozhat. A kockázat kiemelkedően magas: a hazai kullancspopuláció mintegy 30 százaléka hordozza a kórokozót. Emellett nő a Lyme-kóros esetek száma is, az idei évben eddig közel 1800 megbetegedést jelentettek. Ezért minden túra után elengedhetetlen a kutya alapos átvizsgálása, különösen a hajlatokban, a fülekben és a nyakörv alatti részen.

Veszélyes találkozás vadászokkal

A természetjárás során nem csak a paraziták jelentenek kockázatot. Szeptembertől megkezdődött a vadászidény. A törvény kimondja, hogy vadászterületen kutyát kizárólag pórázon lehet vezetni, ellenkező esetben akár 150 ezer forintos bírság is kiszabható. Ennél is súlyosabb azonban, hogy a vadászoknak joguk van kilőni a vadat űző kutyát, ha másként nem tudják megakadályozni a kárt.

„A vadászidény nem játék. Egy lövés hangja pánikot kelthet a kutyában, amely ilyenkor több kilométert is képes rohanva megtenni. A legszakszerűbb behívás sem biztos, hogy működik. Ezért elengedhetetlen, hogy a kutya bilétát viseljen a gazda adataival, és jól látható legyen, például fényvisszaverő mellénnyel vagy villogó nyakörvvel. A túrákat pedig érdemes a nappali órákra időzíteni, hiszen a vadászat többnyire hajnalban és szürkületkor zajlik” – figyelmeztet Jelencsik Anna.
A tapasztalatok szerint a legtöbb kutya ösztönösen követné az erdei vadak mozgását, ami komoly veszélyforrást jelent. Az élénk színű felszerelés és a póráz használata így nem csupán a törvény betartása, hanem életmentő óvintézkedés is.

Mi történik, ha elszökik a kutya?

Az őszi kirándulások során gyakran előfordul, hogy a kutya pánikba esve elszökik. Ilyenkor a gazdák sokszor tévesen hiszik, hogy a kötelező mikrochip segítségével nyomon követhetik kedvencüket. Valójában a chip csak egy passzív azonosító, amelyet állatorvos vagy menhelyi munkatárs tud leolvasni. A valós idejű követést a GPS-es nyakörvek biztosítják, amelyek bár drágábbak, de egy elszökött kutya esetében életmentőek lehetnek.

„A mikrochip nagyon fontos, mert a megtalálás után segít azonosítani a kutyát és a gazdát, de önmagában nem nyújt védelmet. Aki sokat kirándul erdőben, annak érdemes GPS nyomkövetőt is beszereznie. A két technológia együtt ad valódi biztonságot, hiszen a chip a hivatalos azonosítást, a GPS pedig az azonnali keresést szolgálja” – hangsúlyozza a szakértő.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eltűnt kutyák esélyei drasztikusan nőnek, ha bilétát is viselnek a nyakukban, hiszen a megtaláló azonnal felhívhatja a gazdát. Ez sok esetben gyorsabb és hatékonyabb, mint a chip leolvasása, amelyhez állatorvosi közreműködés szükséges.

Az őszi túrák tehát kiváló közös élményt nyújthatnak kutyának és gazdának egyaránt, de csak akkor, ha minden részletre kiterjed a felkészülés. Az élősködők elleni folyamatos védelem, a vadászidény szabályainak betartása, a jól látható felszerelés és a megbízható azonosítók mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kirándulás valóban a természet élvezetéről szóljon, ne az aggodalomról. Az Állatok Világnapja emlékeztet arra, hogy a felelős állattartás egész éves feladat – és minden séta, minden kirándulás egy újabb alkalom arra, hogy bizonyítsuk gondoskodásunkat.