Infografikánkból az ajánlott mennyiség, a hiányt jelző tünetek is kiderülnek és az is, mikor mutatkozik fokozott igény B12-vitaminra.

A vitaminok között minden bizonnyal szupersztárnak minősül a C- és a D-vitamin. Előbbi talán magyar kötődése okán is örvend ekkora népszerűségnek, utóbbira pedig a romantikus napfényvitamin néven is szoktak hivatkozni, ami, lássuk be, jót tesz a marketingjének. A vitaminokban azonban éppen az a közös, hogy icipici mennyiségben ugyan, de mindegyikre szükségünk van – nincsen fontossági sorrend. Mivel a szervezetünk jellemzően nem képes előállítani őket, ezért a vitaminokat nagy általánosságban a táplálkozásunk során visszük be, esetleg valamiféle táplálékkiegészítő formájában.

Mindenből egy kicsi

A B-vitamin nem egyetlen vitamint jelöl, hanem egy egész vitamincsaládot. Elnevezése nagyon régről származik: a vitaminok felfedezése, kezdeti azonosítása idején azt gondolták, hogy van egy zsírban és egy vízben oldódó vitamin, így az egyiket A-nak, a másikat B-nek nevezték el. Később aztán rájöttek, hogy egyik sem egyetlen vitamint jelöl, sőt, a B-vitamin valójában egy egész család. A szervezetnek mindegyik B-vitaminra szüksége van, az egyik nem helyettesíti a másikat. Mivel vízben oldódó vitaminról beszélünk, a szervezet nem képes hosszú ideig tárolni, a felesleg a vizelettel távozik. Túladagolni – szinte – lehetetlen, viszont hiánybetegségek felléphetnek, ha nincs belőlük elegendő.

Idős korban kiemelten fontos

• A B12-vitamint más néven kobalaminnak is nevezik, és szinte kizárólag állati eredetű táplálékokban található meg. Épp ezért azok, akik szigorú vegetáriánus vagy vegán diétát követnek, könnyen vitaminhiányos állapotba kerülhetnek. Várandósság és szoptatás alatt megnő a szervezet igénye, a pontos mennyiséget ilyenkor orvossal egyeztetve kell meghatározni.
• Az idősebb generációnak kiemelten figyelnie kell a megfelelő B12-vitaminszintre. Ilyenkor nem a szervezet igénye növekszik meg, hanem a felszívódás romlik, így a táplálékból nehezebben juthatunk hozzá. A B12-vitamin felszívódásához ugyanis szükség van a gyomorfalban lévő sejtek által kiválasztott intrinsic-faktor jelenlétére, ennek termelése azonban 50 éves kor felett lecsökken.
• A B12-vitamin-hiány ilyenkor feledékenységhez, zavarodottsághoz, depresszióhoz vezethet.

Miben segít a B12-vitamin?

• Segíti a vörös vérsejtek képződését, hiányában anémia (vérszegénység) jön létre. Elégtelen B12-vitaminszint esetén a vörös vérsejtek nagyobbak és deformált alakúak lesznek, és nem tudják megfelelően szállítani az oxigént.
• A normális B12-vitaminszint hozzájárulhat a csontok egészségéhez. Egy 2500 fős kutatásban azt találták, hogy akiknek alacsonyabb volt a B12-vitaminszintjük a normálisnál, azoknak a csontsűrűségük is alacsonyabb volt.
• A B12-vitamin és a szerotoninszint közötti összefüggés miatt hatással lehet a hangulatunkra is.
• A B12-vitaminhiányt összefüggésbe hozták a memóriavesztéssel, főleg idősebb korban. Így tehát segíthet a memóriánk, szellemi frissességünk megőrzésében, sőt, Omega3-mal kombinálva az időskori demencia rosszabbodását is lassíthatja.

(Forrás: index.hu)