Miközben országos szinten csökken a felsőoktatásban tanulók száma, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen jóval kisebb a visszaesés. A 244 éves intézmény továbbra is stabil, kiszámítható alapot ad a fiataloknak – ezt tükrözi a 2026-os Műegyetemi Állásbörze is.
A hallgatók ma nemcsak szakmai tudást keresnek, hanem konkrét válaszokat is: milyen készségek számítanak, milyen bérigény reális, mire lehet építeni pályakezdőként. A visszajelzések alapján a kezdő fizetések egyértelműen jelzik, hogy a műszaki és technológiai tudás továbbra is erős érték a munkaerőpiacon: alapszakos végzettséggel jellemzően bruttó 600–900 ezer forintos, míg mesterszakon – képzéstől függően – akár bruttó 800 ezer és 1,5 millió forint közötti bérsávval is lehet számolni.
„A bizonytalanság természetes része a pályakezdésnek, de ha a hallgatók eljönnek az Állásbörzére, kérdeznek, tájékozódnak, találkoznak a cégekkel, akkor ez az érzés kezelhetővé, irányíthatóvá válik” – hangsúlyozta Orbán Balázs, a rendezvény főszervezője.
A Műegyetem mindig is érzékenyen reagált a gazdasági változásokra: újonnan indult képzései, hallgatói összetétele (15%nemzetközi hallgató) és vállalati kapcsolatai egyfajta „lakmuszpapírként” mutatják, merre tart a magyar gazdaság. Ennek kézzelfogható jele az is, hogy az elmúlt években olyan piacközeli képzések indultak, mint az orvosmérnöki vagy a gazdasági informatikus szak.
Bár sok karrierrendezvény az online térbe költözött, vagy teljesen megszűnt, a Műegyetem továbbra is hisz a személyes találkozások erejében. A tavaszi állásbörzén közel 100 kiállító, szakmai előadások és közvetlen beszélgetési lehetőségek várják a hallgatókat.
A felkészülést már az esemény előtt támogatja a bmejob.hu platform is, ahová a cégek korlátlan számú álláshirdetést tölthetnek föl.
A szervezők célja, hogy minél több hallgató regisztráljon az eseményre – ez is azt mutatja, hogy a fiatalok nyitottak, kérdeznek, és aktívan keresik a lehetőségeiket. A Műegyetemi Állásbörze ebben nyújt támogatást: nem kész válaszokat ad, hanem segít eligazodni. És ez ma az egyik legnagyobb biztonságérzetet adó tényező.
