A mai gyorsan változó világban a „hagyományos” iroda már nem felel meg az alkalmazottak igényeinek. Ennek eredményeként egyre inkább a rugalmasabb és innovatívabb munkahely-tervezés felé mozdulunk. De vajon milyen irányba is fejlődik (vagy milyen irányba formáljuk) az iroda jövőjét? „Miközben a munkahelyek, irodaterek szektorát vizsgáltuk, világossá vált számunkra, hogy a közösségi terek jelentősen különböznek más területektől, ahol az embereket nyílt beszélgetésekbe vonják be. Mi elkötelezettek vagyunk abban, hogy megértsük, mi a konkrét és valós igény az irodaterekkel kapcsolatban” – mondta Horváth Dávid, a Colliers Workplace Advisory Services üzletágának vezetője.
Már nem az a kérdés, hogy hibrid, vagy nem hibrid munkavégzésről beszéljünk-e. A kérdés, hogy hány napot is dolgoznak az alkalmazottak távmunkában. Itt Magyarországon a legtöbb esetben a 2 napot. Van ahol 50-50% az arány, van, ahol a 60-40%-ot tartják egészségesnek, azaz van egy kis eltolódás az iroda vagy akár a távmunka felé. Horváth Dávid azonban arra mutatott rá, hogy ha csak a mérésekre, grafikonokra támaszkodnak a döntéshozók, és pusztán ezek alapján akarják az irodaterek méretét, berendezését eldönteni, téves következtetésekre juthatnak.
A döntéshozóknak fontos megérteniük, hogy milyen akadályokba ütközhetnek vállalatukon belül, és milyen kihívásokkal néznek szembe az alkalmazottak, amikor irodát tervezünk. A tér, amit biztosítunk, személyes interakciót teremt a munkavállalók között és a pozitív élmények nélkülözhetetlenek a személyes sikerek elérésében. Ugyanakkor a tér önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ezeket az interakciókat elősegítse. Az irodatervezés szorosan összefügg a vállalati kultúrával, a szabályokkal és a lokációval: ezek mind hozzájárulnak az élményhez és a munkatársak közötti kapcsolatokhoz.
A téma sokoldalúságát a panelbeszélgetésben résztvevők sokszínűsége is aláhúzza. A házigazda Markus Martens (ügyvezető igazgató, Fressnapf International Business Services) mellett Erdélyi Linda (ügyvezető igazgató, építész, LAB5 architects), Frankó Luca (PhD, Egyetemi docens, ELTE), Zaharia Gabriella (vezető HR üzleti partner, Flowserve Corporation) vettek részt a beszélgetésben. A panelt Horváth Dávid, a Colliers Workplace Advisory Services üzletágának vezetője moderálta.
A résztvevők olyan témákhoz szóltak hozzá, mint az iroda és home office dinamikája, a szabályozás kérdései (helyes-e, lehet-e egyéni választás, hogyan tervezzük meg ezeket a munkatereket?). Milyen irodára van szükség? Milyen funkciót vagy szerepet adunk neki? Hogyan határozhatjuk meg ezt? Hol kell lennie? Miért nem versenyzik az otthonnal? Végül azt a témát sem kerülték ki a résztvevők, hogy az irodahasználók biztosan nem egyformák, és a különböző igényeket, a különböző preferenciákat, a sokféleséget hogyan kezeljük?
Abban minden résztvevő egyetértett, hogy nem lehet a sikeres megoldásokat automatikusan adaptálni. Fontos, hogy minden szervezet, vállalat maga gondolja át ezeket a kérdéseket, és határozza meg, mit jelent számára, illetve a munkatársai számára egy jó munkahely, akár fizikai, akár pszichológiai vonatkozásban.
Szakértői vélemények
„A hagyományos munkahely egyértelműen már a múlté, de irodára szükség van! Jó ha az iroda és a home office egyaránt be van építve a kollégák életébe. Nem szabad elfelejteni, hogy az ember alapvetően szociális lény!” Markus Martens (ügyvezető igazgató, Fressnapf International Business Services)
„Egyetlen szervezet sem utánozhat gépiesen megoldásokat. Fontos a dinamikus belső kommunikáció. Sajnos nagyon sok félresikerült változásmenedzsmenttel lehet találkozni. Ha feltesszük például azt az egyszerű kérdést, hogy az otthon lehet-e a profi munkavégzés helyszíne, általánosságban nem is tudunk rá választ adni. Hányan laknak otthon, mekkora és milyen beosztású az otthon, hányan tartózkodnak otthon nap közben? Milyen a kolléga számára a kívánatos munkakörnyezet? A jó design mindenképpen fontos! ” Erdélyi Linda (ügyvezető igazgató, építész, LAB5 architects)
„Azt a flexibilitást preferálom, amit ma a Fressnapf irodájában is láttam. Az idő és az irodatér tekintetében is flexibilisnek kell lennünk. Beszélnünk, gondolkodnunk kell róla, hogyan, mire használjuk a fizikai teret, épületeinket a jelenben, és majd évek múlva. A távmunka technikailag már régóta lehetséges, de lehetnek jogi vagy biztonsági akadályai, és nem utolsó kérdés, hogy a munkáltató mennyi kockázatot kész bevállalni.” Zaharia Gabriella (vezető HR üzleti partner, Flowserve Corporation)
„Lehet-e az otthon munkahely? Ha nem lett volna Covid járvány, nem is beszélnénk talán ma erről! Azt viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ahány otthon van, annyiféle home office. A hatékonyság és a bizalom nagyon fontos témák: fontos mennyire kötődik ez a szervezet, a vezetők szemszögéből az irodai jelenléthez. A bizalomépítés egy „biokémiai folyamat”, a személyes együttlét, a találkozás fontos részt játszik ebben, és nem épülhet pusztán a virtuális térre.” Frankó Luca (PhD, egyetemi docens, ELTE)
