Luca Braghieri és szerzőtársai kihasználták azt, hogy a Facebook kezdetben csak a Harvardon volt elérhető, majd egyetemről egyetemre terjedt, mielőtt mindenki számára elérhető lett. Ennek köszönhetően össze tudták hasonlítani azokat az egyetemeket, ahol még nem volt elérhető a platform, azokkal, ahol már igen.

Az eredmények a diákok önbevallásos válaszain alapulnak, viszont így is egyértelmű kép rajzolódik ki a közösségi média megjelenésének hatásáról. A Facebook elterjedésével együtt nőtt azoknak a száma, akik depresszióval vagy szorongással küzdöttek. Nemcsak többen szenvedtek ezektől a mentális betegségektől, de azok is többen voltak, akik érezték, hogy ez már a teljesítményükre is negatívan hat.

A diákokról elérhető adatok alapján meg tudták becsülni, hogy egyébként melyikük mennyire volt hajlamos az ilyen betegségek kialakulására. Az eredményeik azt mutatják, hogy bár valóban inkább jelentkezett a depresszió és szorongás azoknál, akik erre alapból hajlamosak, de azoknak a diákoknak a körében is megnőtt a betegségek kialakulásának esélye, akik ennek a megfigyelhető tulajdonságaik alapján nem lettek volna kitettek.

A negatív hatás tehát minden fiatal felnőttet érint.

A szerzők arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen csatornákon keresztül hathat a közösségi média a fiatal felnőttek mentális egészségére. Erre két különböző módszert alkalmaztak. Először megnézték, kik tartoznak olyan csoportba, ahol valószínűleg inkább érezhetik azt, hogy más diákok náluk jobb helyzetben vannak. Ilyenek voltak például a túlsúlyos diákok vagy akik nem a kampuszon laktak, ezért kimaradtak a társasági életből. Az eredmények alapján náluk erősebb volt a közösségi média negatív hatása, tehát sejthető, hogy

ez abból fakad, hogy másokhoz hasonlítgatják magukat.

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy mást gondolnak a Facebookot használók a társaik viselkedéséről, mint ami a valóság. Nem veszik figyelembe, hogy amit a közösségi médiában látnak, az egy mesterséges kép, ami csak azt mutatja a másikról, amit ő szeretne. Így az ebből fakadó torz képpel hasonlítják össze magukat, és bár átlagosan viselkednek, ezt mégis attól eltérőnek érzékelhetik. Előfordulhat, hogy két diák egymáshoz hasonlítja magát, és mindketten azt érzik, hogy a másiknak van jobb élete, mert egyikőjük sem látja a valós képet a másikról.

A szerzők szerint szükséges még több kutatás a pontos hatások felderítésére és arra, hogy van-e olyan pozitívuma a közösségi médiának, ami ellensúlyozza a negatív következményeket. Az mindenesetre kimondható, hogy a közösségi média által közvetített hamis kép súlyos negatív következményekkel járhat a fiatal felnőttek mentális egészségére.

| Forrás: g7.hu