Hosszú hónapok óta téma volt az oktatásban a szakképzési rendszer átalakítása. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke az Index kérdésére felsorolta, hogy mik a legfontosabb változások a 2020/2021-es tanévben:

• A szakképzési törvény módosult, amely 2020-tól hatályos. Alapját a 2019. évi LXXX. szakképzési törvény és végrehajtó rendelete határozza meg. Szakképzés a 2020/2021-es tanévben már kizárólag szakképző intézményekben folytatható.
• Szakképző intézményeken kívül részszakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folytatható felnőttképzés keretei között. Ennek a lehetőségeit a szakképzési törvényhez kapcsolódó „új felnőttképzési törvény” és végrehajtó rendelete tartalmazza. (A felnőttképzési rendszer szabályváltozásai 2021. január elsejével a kormany.hu-ról elérhetők.)
• A felnőttképzők 2020. december 31-ig még elindíthatták a régi rendszer szerinti OKJ-s képzéseiket.
• A felnőttképzők a továbbiakban az alapszakmák képzését már nem végezhetik, így a 2020-as évben jelentősen megnőtt a meghirdetett és elindított OKJ-s képzések száma.

Az új szakmajegyzékben 175 alapszakma szerepel a korábban meghirdetett több mint hétszázhoz képest. Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján bárki áttekintheti az egyes ágazatoknak és szakmáknak a korábbi OKJ, illetve a 2020-ban hatályba lépett szakmajegyzék közötti megfeleltetését.

Az OKJ-ból kikerült képzéseket, korábbi ráépüléseket, munkakörhöz kötött képzéseket szakmai képzésként a szakképzőkön túl a felnőttképzők is végezhetik

– mutat rá Zsuffa Ákos.

Az FVSZ elnöke szerint azonban problémát okoz, hogy mindeddig nem jelentek meg a gazdaság számára legfontosabb területekhez (gépipar, villamosipar, építőipar) kapcsolódó programkövetelmények. (Frissítés: Zsuffa Ákos még azelőtt nyilatkozott az Indexnek, hogy a programkövetelmények jelentős része megjelent volna az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján.)

Az első két szakképesítés megszerzése végzettségtől függetlenül ingyenes marad. A részszakmák továbbra is tanfolyamon végezhetők el, a képzésekért fizetni kell.

A szakképzési intézményekben elvégzett alapszakmákhoz az állam garantált szakképesítést biztosít, míg a piaci alapon működő, képzéssel foglalkozó központok tanúsítványt állíthatnak ki, amellyel a tanulók akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetik meg az államilag elismert bizonyítványukat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az átalakítással kapcsolatban korábban azt közölte:

a cél a teljes foglalkoztatás, az, hogy a gazdaság igényeihez idomuljon a szakképzés, és a munkaerőpiacon értékes és használható szakképesítések legyenek a képzési kínálatban egy sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, egymásra épülő rendszerben.

Arra a kérdésre, hogy a szakképzés átalakítása mennyiben felelhet meg ennek a célnak, Zsuffa Ákos az Indexnek azt mondta: előfordulhat visszaesés a felnőttképzők által indított szakmai típusú képzésekben 2021-ben, azonban az újonnan átalakított rendszer támogatja az ITM és az Európai Unió által meghatározott célokat.

A Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke hozzátette: a felnőttképzők jelentős része piaci szereplő, így az új jogszabályok által előírtakhoz alkalmazkodni fognak, illetve továbbra is a hatékony és magas szintű szolgáltatásnyújtás lesz a cél.

Arra is kitért, hogy a 2020-ban a járvány több nehézség elé állította a felnőttképzőket, az FVSZ saját tagjai között végzett felmérése szerint azonban a szakma ezekre gyorsan és hatékonyan tudott reagálni, lehetővé téve a képzések online formában történő megvalósítását.

A világjárvány felgyorsította a digitalizációt világszerte, ami itthon is elősegíti azt az attitűdváltást, hogy az oktatási és képzési tartalmak digitalizációja mihamarabb megtörténhessen

– fogalmazott Zsuffa Ákos.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a 2020/2021. tanévben mintegy 88 ezer új tanuló kezdte meg tanulmányait a szakképzésben, közülük 68 ezren ösztöndíjat is kapnak.

(Forrás: index.hu)