A Mesterséges Intelligencia Koalíció honlapján közzétett dokumentumból kiderül, hogyha 2030-ig sikerülne elérni a mesterséges intelligencia beépítését a folyamatok 11,5 százalékába, az 6400 milliárdos pluszt hozhatna be a nemzetgazdaságba.

A cégeknek jelentős előrelépést jelenthet

Mint írják, a mesterséges intelligenciával kiegészített dolgozói képességek több szempontból előnyösek lehetnek a magyar vállalati szféra számára. A repetitív és nagyban szabványosítható munkafolyamatok esetén lehetőséget biztosítanak a gyorsabb és precízebb munkavégzésre, míg a jellegzetesen emberi képességeket megkövetelő feladatok esetében az adatvezérelt és az emberi kreativitásnak nagyobb teret engedő munkaköröket támogatják

Az MI Koalíció keretében készült magyar munkaerőpiaci felmérés eredményei értelmében a 2030-as évekre a magyar munkahelyek közül akár 900 000-et is érinthet a mesterséges intelligencia alapú technológiák terjedése. Ez az összes jelenlegi álláshely közel negyede. Egyes szakértői becslések szerint a munkakörök több mint 40%-a már jelenleg is automatizálható, így az átalakítás megvalósulása esetén az élőmunka kiváltásával járhat (ez munkahelyek megszűnését, átalakulását és új, más kompetenciákat igénylő munkahelyek létrejöttét jelenti).

fotó: Flickr/O’Reilly Conferences

 Fontos kiemelni, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek ideális esetben mindig csak kiegészítik és erősítik az emberi munkavállalók képességeit, így érve el a kívánt hatékonyságnövekedést. Ugyanakkor a harmonikus ember-MI együttműködés előfeltétele a munkavállalók, és általában a magyar állampolgárok megfelelő szintű felkészítése, valamint a munkaerőpiaci folyamatok előrejelzése, az alkalmazkodás és az átmenet támogatása.

Hogy állna össze a stratégia?

A dokumentum úgy fogalmaz, hogy:

Magyarország Kormánya, felismerve a technológia jelentette potenciális előnyöket, ugyanakkor számba véve a hozzá kapcsolódó lehetséges kihívásokat, egy átfogó Mesterséges Intelligencia Stratégia megalkotásáról döntött.

A dokumentum 2030-ig szóló célokat jelöl ki, és ezekhez kapcsolódóan 2025-ig tartó intézkedési tervet vázol fel, ugyanakkor kétévente felülvizsgálásra kerül majd. A stratégia ún. alapozó pillérei felkészítik a társadalmat az MI jelentette elkerülhetetlen változások hatékony kezelésére, és a technológia jelentette előnyök lehető legteljesebb kihasználására

Az alapozó pillérek a magyar mesterséges intelligencia fejlesztések alapvető belső és külső feltételeit hivatottak megteremteni

• a köz- és magánadatok elérhetőségét biztosító adatgazdaság támogatása,
• alap- és igényvezérelt kutatói, fejlesztői közösség építése,
• a technológia magán és vállalati alkalmazását segítő ökoszisztéma építés.

Az MI keretek a fent megnevezett folyamatokhoz szükséges „külső” feltételeket biztosítják. Ezek:

• a magabiztos MI használathoz szükséges emberi képességek,
• a szoftveres és hardveres erőforrások rendelkezésre állása,
• az egyértelmű és a további fejlődést és innovációt támogató szabályozási környezet.

Melyek lesznek a legfontosabb fókuszterületek?

A stratégia kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligencia alapú alkalmazások által leghatékonyabban fejleszthető szektorok támogatására: gyártás, agrárium, egészségügy, államigazgatás, logisztika, közlekedés, energetika.

A cikket a Piac & Profit oldalról szemléztük