Oktatásban dolgozó pedagógusokat, és hivatalos szerveket kérdeztünk arról, hogyan készülnek ebben a nehéz helyzetben a tanévkezdésre.

2020. március 13-án este 9-kor jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a járványhelyzet miatt ún. digitális tanrendben fejeződik be a 2019/2020-as tanév. Sok szülőnek ez egyet jelentett azzal, hogy egyik napról a másikra pedagógussá (ha pc-k akarunk lenni, tanársegéddé) kellett válnia, de a pedagógus társadalom nagy részét ishidegzuhanyként érte a helyzet, hiszen eddig alig-alig (vagy egyáltalán) találkoztak az online oktatással munkájuki során.

Hiába tűnik evidenciának 2020-ban, az infrastruktúra miatt esélye sem volt a tanároknak a zökkenőmentes átállásra.

A rendelkezésre álló felmérések ugyanis azt mutatják, hogy vidéken az eszközellátottság sokkal rosszabb volt, mint a fővárosban, volt olyan pedagógus, aki nyomtatott feladatlapokat adott ki a gyerekek szüleinek, majd kitöltve visszavárta javításra. Az első sokk után aztán mindenki túllendült a kezdeti nehézségeken, és így vagy úgy de sikerült lehozni a tanévből hátralevő 3 hónapot. Erre a helyzetre senki nem készülhetett fel, váratlan volt és azonnali megoldást kellett találni, melynek köszönhetően legalább 10 évet fejlődött a magyar oktatási rendszer.

Mit hoz a 2020/2021-es tanév?

A nyári szünet beköszöntével és a járványügyi intézkedések részleges feloldásával mindenki egyöntetűen fellélegezhetett, hogy végre hawai, dizsi, napfény, nem kell a szoba 4 sarkába bezárva, a gyerek buksijába magyarázni a tananyagot. A hirtelen megváltással és a gazdaság újraindításával együtt a családok tömegesen kezdtek el nyaralni belföldön és külföldön egyaránt, azonban a járványügyi veszélyhelyzet továbbra is fennáll.

Számos környező országban, így hazánkban is megnövekedtek az esetszámok, ami óvatosságra int mindenkit. A pedagógusok és a családok felett Damoklész kardja ott lebegett egész nyáron, vajon mire számíthatnak? Lesz iskolakezdés és a tanárok online fognak oktatni, a családok pedig szabadság híján fizetés nélkülire, home office-ra vagy épp álláskeresővé válnak, hogy kisebb iskoláskorú gyermekeik mellett üljenek egész nap? Megkerestünk több pedagógust, vajon ők hogyan készülnek, ha ismét digitális oktatás lesz és mit tartottak meg az otthonról való oktatásból?

P. J általános felsős évfolyamokat tanító pedagógus nem készül külön a digitális oktatásra, egyedüli eszközének csak az okostelefonja van. Fontos lenne, hogy ne tartsák bizonytalanságban az embereket, inkább jelentsék be a teljes iskolabezárást, viszont biztosítsanak hozzá eszközöket a tanároknak. Kicsit más megközelítésből szemléli a tanévkezdést H. G falusi általános iskolai tanító, mert nagyon bízik abban, hogy hagyományos oktatás lesz falusi tagiskolájában, és hogy a helyzet javulni fog.

V.T középiskolai oktató szerint, amit márciustól júniusig a pedagógusok végigcsináltak óriási energiát igényelt. Nagy kihívást jelentelen, ha karácsonyig, vagy januárig újra digitálisan kellene oktatni, ami megoldható lenne, ha előre gyártanák az anyagokat, de nyáron senki nem akar előre dolgozni olyan dolgok miatt, melyek teljesen bizonytalanok. Szerinte egyre jobban tolódik a rendszer az online órák megtartása felé, mert könnyebb azokat megtartani, mint az eddig működtetett tanítási formában.

Oké, de mégis mi lesz?

A sok bizonytalan kérdésre, az elmúlt hetek kormányzati döntései megadták a válaszokat, rendes iskolai tanévre készülhet mindenki. Igen ám, de sokan tudni vélik, hogy szeptemberben rendesen kezdés, azonban októbertől megint zárás várható. Az Oktatási Hivatal válaszában kifejtette, hogy a normális, megszokott menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet. A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digitális oktatással helyettesíteni a hagyományos oktatást.

A kormány, az Operatív Törzs és a járványügyi hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a helyzetet, szükség esetén további intézkedésekről döntenek. Az iskolák protokollt kaptak a járvány elleni védekezést segítő teendőkről. Alapfontosságú, hogy beteg, a koronavírus tüneteit mutató gyermeket ne engedjenek a szülők közösségbe és az alapvető óvintézkedéseket tartsák be.

Mi lesz a családokkal, ha újrakezdődik a digitális rémálom?

Kíváncsiak voltunk, hogy hosszú távon milyen hatással lehet a gyerekekre és a családokra, ha még egyszer bezárnák az iskolákat, ezért megkérdeztük Nahalka István oktatáskutatót, akinek véleménye, hogy maga a bizonytalanság a gyerekekre nézve valószínűleg nem lesz különösebb hatással, a legtöbben nem is foglalkoznak vele, nem figyelnek híreket, ilyesmikről a szüleikkel nem szoktak beszélgetni. A szülők már más tészta.

Valószínűsíthető, hogy ha olyan lesz a helyzet, hogy el kell rendelni újra a digitális oktatást, a szülőknek kisebb hányada tud majd otthon maradni a gyerekekkel, mert a gazdaság folyamatos működéséhez most erősebb érdekek fűződnek. Ezért valószínűleg a szülők sokkal jobban stresszelnek ebben az állapotban, mint a gyerekek. Nyilván nem tud senki semmit, hiszen fogalmunk sincs, hogy az elkövetkező időben a járvány mit produkál majd. Ha megtörténik ismét a bezárás, az áttérés a digitális munkarendre újra, akkor az komoly feszültséget fog okozni

- mondta Nahalka István.

Az oktatáskutató szerint egyrészt azért, mert kevesebb szülő tud majd otthon maradni a gyerekekkel, mint tavasszal, másrészt nagyon sok a negatív tapasztalat az előző időszakból. Mint mondja, amennyiben újból ugyanolyan vagy még rosszabb helyzetben bekövetkezik az áttérés, az felerősíti ezeket az emlékeket. "Itt nem igaz a "csak a szépre emlékezem" mondás" - tette hozzá. Nahalka azt is leszögezte, hogy "a problémák nem igazán csökkennek: nem lett sokkal több számítástechnikai eszköz a családokban, az állam sem nyújt ebben segítséget."

Úgy látom, hogy a pedagógusok számára tartalmi jellegű, a pedagógiai munkát segítő támogatás sem lett lényegesen több mint tavasszal, és a helyzetet rosszul kezelő pedagógusok sem tanulták meg közben, hogyan csinálják másképpen. Semmi nem történt annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek oktatására vonatkozóan létrejöjjenek valamifajta megoldások (itt az alapvető eszközök hiányoznak). Talán egy dologban lehet pozitív változás: az iskolák, mint szervezetek talán jobban fognak reagálni a tavaszi tapasztalatok felhasználása miatt, vagyis egységesíteni fogják a platformot, kialakítják a pedagógusok egymást segítő kapcsolatait, jobban terjednek, és talán gyakrabban lesznek használva azok a linkek, amelyeken konkrét segítség kapható a digitális foglalkozások szervezéséhez. Várhatóan a civil világ még a tavaszinál is erőteljesebben fogja segíteni az iskolákat, a pedagógusokat

- fogalmazott Nahalka István.

De milyen következményei lesznek a gyerekekre a digitális oktatás?

Nahalka István oktatás kutató szerint, ha hosszú távon marad a digitális oktatás, annak jelentős negatív következményei lesznek. Nőni fog akár jelentős mértékben a jobb és a gyengébb tanulási eredményekkel rendelkező gyerekek közötti különbség. A hátrányosabb helyzetű gyerekek - valószínűleg - kilátástalan helyzetbe kerülnek. A közösségektől való elzárásnak egyre erősebb lesz a frusztráló hatása. A bezártság belső családi feszültségeket fog okozni egy idő után. Nyilván lesznek iskolák, pedagógusok, családok, akik jól fogják kezelni a helyzetet, de félő, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenki megsínyli majd.

A szakértő szerint valójában nincs jó megoldás, csak annál, ami tavasszal volt, van sokkal jobb. Ezt nagyon gyors, és jelentős digitális pedagógiai fejlesztéssel lehetne, lehetett volna kiküzdeni. Új, nagyon innovatív megoldások kellenének, és tudomásul kellene venni, hogy a pedagógusok nagy többsége önmagában nem képesek ilyesmikre. Nagyon erős segítség kellene, méghozzá gyorsan, mert itt van a nyakunkon az újabb "őrület". Nem látni elköteleződést, szándékot, pedig általában az oktatás digitális fejlesztésére jelenleg is jelentős EU-s pénzek állnak rendelkezésre. Lehet, hogy valami zajlik a "boszorkánykonyhákban", de erről nem tudható semmi, és félő, hogy valóságosan e fejlesztés ügyében nem történik érdemben intézkedés.

Hogyan tovább a járványügyi protokoll közzététele után?

Az iskolanyitással kapcsolatban az EMMI augusztus 11-én közzé tette a 2020/21 tanév részletes menetrendjét, mely szeptember 01-el indul és június 22-ig tart, meghatározva a tanszünetek idejét is. Pár nappal később az EMMI 2020. augusztus 17-én este juttatta el a járványügyi helyzet javaslati protokollját az intézményvezetők részére, egészségügyi szigorításokkal. A pedagógus társadalom a kiadott dokumentum után kiakadt az intézkedési tervet látva. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hajmeresztőnek gondolja a tervezetet.

Álláspontjuk szerint a kormány fordítottan jár, mert alapvetően a digitális tanrendben kellene gondolkodnia, és annak a feltételeit (eszközök, tárhelyek, internetelérés, digitális anyagok) megteremteni, és csak akkor és ott nyitni ki az intézményeket, ahol ezt a járványügyi helyzet megengedi. Az intézményvezetők felé az EMMI által eljuttatott intézkedési tervvel az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a közoktatásban dolgozók számára és a gyerekek egészsége, fejlesztése szempontjából nem adottak.

Az EMMI időközben közzétette a sajtóban, hogy a téves információkkal szemben nem kell a tanórákon tartani az 1,5 méteres távolságot. Pontosan mi lesz, senki sem tudja, a járványhelyzet függvényében bármikor változtathatnak az iskolák bezárásán.

(Forrás: hellovidek.hu)