A tervező persze sosem pihen, az elmúlt pár évben sorra születtek az új ötletek, ám a koronavírus-járvány alaposan megreformálja a társasjátékpiacot is. A vásárlói szokások változásáról, a helyes játékválasztásról és a társasok közösségépítő erejéről Szöllősi Péterrel beszélgettünk.
Hogyan alakult az elmúlt időszakban a társasjátékok iránti kereslet?
Éppen amikor a Gyümi megjelent, elkezdődött itthon is egy felfelé ívelés a társasok piacán, ami egészen napjainkig tartott. Hihetetlen reneszánszát élte a játék, hiszen ez a minőségi időtöltésnek egy igen szórakoztató és értelmes fajtája. Egyre több és több játék jelent meg, jellemzően külföldről vásárolt licencek alapján, és a boldog békeidők után eluralta a piacot a mohóság és a kíméletlen verseny. A jó szemmel és érzékkel kiválogatott magyar megjelenéseket felváltotta a profit utáni hajsza, és túltermelés alakult ki. Tavaly például több mint négyszáz magyar nyelvű játék jelent meg, az 50 ezer forintos társastól a legkisebb kártyákig minden a polcra került. Ez magával hozta azt is, hogy sok olyan volt közöttük, aminek nincs létjogosultsága. A hétköznapi vásárlók pedig csak álltak és nem tudták, mit vegyenek meg, mert olyan mennyiségű kínálat szakadt rájuk, hogy szinte csak találomra tudtak választani. Azt gondolom, ez a folyamat előbb-utóbb magától is egy mélyrepülésbe kezdett volna. Egyrészt a túltermelő piac elérte volna azt a pontot, ahonnan hanyatlásnak indul, másrészt így, hogy a boltok szinte egyik napról a másikra bezártak, az online vásárlás felé terelődött minden.
Az online vásárlásé és az online játéké akkor a jövő?
Nyilván van most egy átmeneti felfelé ívelés, hiszen minden bolt egy csapásra webshop lett, de webáruházon keresztül egyelőre nem lehet annyi játékot eladni, mint a boltokban. Ráadásul ez a koronavírus okozta válság hosszú távon azt eredményezi, hogy a kisebb kiadók nem tudnak életben maradni, a nagyok bekebelezik őket. Koncentrálódik tehát a piac, kevesebb kis, független kiadó lesz, ez pedig a minőség rovására mehet. Táblás társasjátékokat jellemzően a 25-55 év közötti korosztály vásárol, ők viszont most sem fognak átpártolni az online játszható játékokra, hiszen teljesen más az élmény- és élvezeti értéke a kettőnek, nem lehet összemosni. A két piac, az online társasjátékozás és offline játékok egyébként jól megférnek egymás mellett, erősítik egymást.
Mi a helyzet a Gyümi sikere óta?
A Gyümi nevű társasjátékomból született azóta egy Géniusz verzió is, amire világjogot vásárolt egy amerikai cég, így jövő hónaptól már a világ 55 országában elérhető lesz. Sőt, az a megtiszteltetés ért, hogy a Gyümi az év játéka lett Kecskeméten, így bekerült a 650 éves Kecskemét programba. Ennek apropóján megjelent egy külön kecskeméti vonatkozású Gyümi társasjáték is, amelyben kiderül, hogy a játékban található gyümölcsök hogyan és miért kapcsolódnak a városhoz, illetve szerepelnek benne a nagyobb helyi fesztiválok is. Az elmúlt öt évben született körülbelül tíz új, saját játékom. Elkezdtem felnőtteknek szóló kártyajátékokat készíteni, lokalizálni és kiadni, ilyen például a Mexikói párbaj, az Arborétum, vagy akár a CLAIM – Na, ki a király, és legfrissebbként a Chachapoya. Ez utóbbi olyan népszerű lett, hogy az első kiadás szinte már teljesen elfogyott, és most készítjük a nagyobb dobozos változatát, ami külföldön is megjelenik majd. A Géniusz az USA-ban, a Mexikói párbaj pedig Hollandiában jelenik meg májusban. Szerencsére egyre bővül az a közösség, amely követi az újdonságaimat, én pedig igyekszem minél több izgalmas játékot kiadni számukra. Azt hiszem, sikerült elértem azt, amit szerettem volna, legalábbis jó úton vagyok, jó az irány.
Kiknek és miért ajánlja a társasjátékozást?
Társasozni az egyik legszórakoztatóbb és legjobb minőségű közösségi időtöltés, és mivel rengeteg típus létezik, gyakorlatilag bárki meglelheti a számára ideális fajtát. Én úgy szoktam mondani, hogy „mindenki szeret játszani, csak még van, aki nem találta meg azt a játékot, ami őt szórakoztatta volna”. Kezdetnek mindenképp a kártyajátékokat szoktam ajánlani, mert ott nincs szükség komoly előkészületekre vagy előképzettségre, nem kell percekig a játékszabályokat böngészni. Általában két-három perc, 5-10 mondat a szabály, megkeverjük a lapokat és már mehet is a menet. Gyors, pörgős, szórakoztató, és akár egy zsebben is elfér. Ráadásul a kártyajáték egy „kapudrog” a társasok felé, aki ráérez a játék ízére, könnyen továbblép a komolyabb kihívások irányába.
Hogyan keressük meg a számunkra ideális játékot?
Jelenleg erre a neten van lehetőség. A saját webshopom ilyen szempontból különleges, mert kifejezetten egyedi, csemegének és ritkaságnak számító játékokat árulok a sajátjaim mellett. Van azért néhány dolog, amit érdemes szem előtt tartani a vásárláskor. Ilyen például az első impulzus. Szívesen kipróbálnám-e a játékot? Hány személyre ajánlják? Tetszik-e a grafikája? Mennyire bonyolult a szabálya? Ma már nagyon sok játékról elérhető magyar nyelvű videó is, ami alapján el lehet dönteni, hogy nekünk való-e. A kártyajátékokkal persze olyan nagyot nem kockáztatunk, hiszen jellemzően 2 és 3 ezer forint között mozognak, de a nagy dobozos játékok átlagára már a 15–20 ezer forint közelében jár, amiknél nem éri meg kockáztatni. Az egyik kedvenc játékomnak (Mahjong) például 64 oldalas szabályzata van, ráadásul minden mondat fontos. Klasszikus hiba, amikor valaki elmegy a boltba, levesz egy komplexebb társast a polcról, hazaviszi, kirakja és azonnal játszani akar vele. Nem szabad így nekiállni. Épp az a lényeg, hogy először kicsi, egyszerűbb játékokkal kezdjünk és úgy haladjunk a komolyabbak, összetettebbek felé. Enélkül minden esély megvan rá, hogy az egész este elmegy a játékszabály illetve az egyes elemek vizsgálatával, és csalódás lesz az egész. Nem a doboz nagyságától vagy az akciós ártól függ a játékélmény, hanem a tartalomtól. Az élmény mindig fontosabb, mint a komponensek összetettsége vagy az ár.
Milyen játékokat ajánlana most a kijárási korlátozások idejére?
Ha egyedül játszik valaki, akkor a Gyümi jó választás lehet, mert könnyen tanulható, és nagyon jól sikerült az egyszemélyes szabálya, valamint rövid játszmák vannak. Ha már ketten szeretnének nekiülni, akkor jöhet az Arborétum, amely – vibráló színkavalkádja mellett – egy érdekes, egyszerű szabályokkal rendelkező kihívás, ahol komoly döntési helyzeteket kell menedzselnünk az utolsó pillanatig. A játékban egy sétautat építünk saját arborétumunkban, és egyszerre kell ügyesen gyűjtögetnünk, illetve elhelyeznünk okosan és taktikusan a szép fákat, miközben ügyelnünk kell arra is, hogy a játék végére mi marad nálunk. Kifejezetten gyerekek számára készült és nagyon szórakoztató a Vigyázz 6, az Aranyásók vagy az Aljas Hetes, de bátran elő lehet venni olyan klasszikusokat is, mint az UNO. Három-négy játékos esetén az EladLak és a Pont Saláta is remek kikapcsolódás lehet. Az elsőben licitálva, blöffölve kell megszereznünk a legértékesebb ingatlanokat a lehető legjobb áron, majd „átülve” a másik oldalra, eladni azokat a legtöbbért. A Pont Saláta pedig egy szuper, gyors és könnyed kártyajáték az egész családnak. Szintén ide sorolnám még a Chachapoyát is, ahol a résztvevők olyan régészkalandorok szerepébe bújhatnak, akik saját szakállukra dolgozva műkincsek felkutatásán és értékesítésén ügyködnek. A játék során – közös erőfeszítéseiknek köszönhetően – rengeteg kincsre bukkannak, ám a zsákmány elosztása felvet néhány kérdést. Valószínűleg senki sem akar igazságosan osztozkodni, ami teret nyit a taktikázásnak és a blöffölésnek. A játék lényege megtalálni az „arany középutat” a szerénység és a mohóság határai között: ha túl szolid vagy, üres kézzel távozol, ha meg túl rámenős, könnyen kieshetsz a játékból…
Hogyan vonjuk be a nagyobb gyereket, tiniket a játékba?
Egyrészt azt javaslom, hogy legyenek a szülők türelmesek. Nagyobbik lányom például kilencévesen komoly társasoknak ült neki, majd eltelt hét év úgy, hogy egyáltalán nem vonzotta, most pedig megint van igénye erre a közös tevékenységre. A társasjátékozás egy nagyszerű közösségépítő dolog. El kell fogadnunk, hogy a fiatalokat, tiniket időszakosan beszippantja a virtuális világ, de előbb-utóbb ők is ráéreznek, hogy mennyire fontos az együtt eltöltött minőségi idő. Addig is gyorsabb, egyszerűbb és szórakoztató kártyajátékokkal életben lehet tartani ezt a fajta érdeklődést. Másrészt pedig fontosnak tartom a példamutatást. Ha a család többi tagja rendszeresen játszik, akkor a gyerek – látva a jó hangulatot – maga is részese akar lenni az élménynek. Azt gondolom, hogy a jelenlegi nehéz helyzet a tragédiák mellett lehetőséget is ad arra, hogy végre valódi közösségépítésbe kezdjünk a családjainkon belül. Az odafigyeléshez, a megismeréshez és az őszinte kommunikációhoz pedig kiváló közeg lehet, ha esténként összeülünk társasozni egyet.
(Forrás: baon.hu)
