A megnyitó ünnepségen köszöntőt mondott Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki arról beszélt: amitől mi magyarok vagyunk, Babits szavaival, az szellemi jelenség és lelki örökség.

"Ez az, amit nekünk hordoznunk kell, ezzel tartozunk az 1100 éve itt élt magyaroknak és a következő évezredben itt élőknek is" - mondta.

A miniszter szavai szerint a "magyar géniuszt" az isten, család haza, valamint a szabadság, egyenlőség és testvériség jellemzi.

"Ez az a magyar szellemi örökség, amit meg kell őriznünk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a magyar géniusz személyekben testesül meg, ezért fontos a kultúra és a tehetséggondozás.

"Ezért méltó és igazságos, hogy a kormány 2023-at Petőfi Sándornak és az ő nemzedéke, kortársai által képviselt magyar géniusz ünneplésének szenteli" - mondta.

Az ünnepségen köszöntőt mondott még Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója is, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a teremtő magyar erő titkának két kulcsfogalma köthető Petőfihez, a szabadság és a szerelem.

Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese, a kiállítás kurátora beszámolt arról, hogy a kiállítással együtt a felújított közönségforgalmi terek és a Károlyi-kerttel egybenyitott múzeum udvara is megnyílik a látogatók előtt szombaton.

Felidézte, hogy az utóbbi évben egyszerre zajlott a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota rekonstrukciója és az új Petőfi-kiállítás építése. A felújításra mintegy 2 milliárd forintot, a tárlatra pedig 150 milliót fordított a múzeum.

Kiemelte: a tárlat merészen szakítva a hagyománnyal, nem a kultikus, mindenki által ismert életrajzra épül. A tárlaton olyan motívumok jelennek meg, amelyek kiemelt helyet foglalnak el Petőfi műveiben. "Arra voltunk kíváncsiak, hogy, hogyan indokolják a szövegek Petőfi üstökös pályáját" - magyarázta, hozzátéve, hogy az életmű témái és ezek korszakba ágyazottsága kerül a kiállítás fókuszába.

Elmondta azt is, hogy az állandó kiállítás végén egy ideiglenes tárlat is helyet kapott, amely a PIM korábbi Petőfi-kiállításait idézi meg.

Kalla Zsuzsa főmuzeológus kiemelte, hogy kurátortársaival, Vaderna Gábor irodalomtörténésszel és Prágai Adrienn művészettörténésszel nem Petőfi kultuszának rombolására, hanem annak újjáépítésére vállalkoztak.
A tárlat ezért éppúgy bemutatja a Petőfi-kutatás legfrissebb eredményeit, mint a költő korának képzőművészetét, valamint Petőfi hatását és utóéletét is.

Most először szerepelnek állandó kiállításban eredeti Petőfi-kéziratok, ezeket sérülékenységük miatt három havonta cserélik majd - közölte.

Kalla Zsuzsa kiemelte, hogy a közönség számos multimédiás elem és adatvizualizáció segítségével kerülhet közelebb Petőfi Sándor alakjához.

Vaderna Gábor emlékeztetett arra, hogy a múzeum névadójának 20-25 versét szinte minden magyar ismeri, az életmű azonban ennél jóval gazdagabb, a kiállításban ezért egyaránt jelen van az ismert és az ismeretlen Petőfi is.

Mint hangsúlyozta, Petőfi az 1840-es években szinte egy csapásra "berobbant" a köztudatba. Ilyen gyorsan ekkora kultusza sem korábban, sem később nem alakult ki magyar költőnek; minderre ráadásul ráerősített Petőfi korai vértanúsága is - jegyezte meg.

Vaderna Gábor elmondása szerint a bevezető tér megidézi az életrajz fordulatait, felsorakoztatja a költő emblematikus portréit és tárgyait, a következő öt terem pedig hat tematikus csomópont mentén kutatja a kényszerűen félbeszakadt, mégis gazdag életművet.

A Kötelék című szoba a költő társas kapcsolatait, szociális hálóját térképezi fel, a Róna terem Petőfi és a romantika tájélményét vizsgálja, az Otthon szekció pedig mezővárosi, majd nagyvárosi környezetben, családi körben mutatja be Petőfit és zsánerköltészetét.

A Rémek című rész a romantikára jellemző borzongás, démonok és halálkultusz nyomait keresi az életműben, az Áldozat terem Petőfi önfeláldozásig vállalt közéleti, politikai tevékenységét követi végig, végül az Erő című egység a forradalmi cselekvés pillanataiban villantja fel Petőfi alakját.

Az állandó kiállítás végén egy ideiglenes tárlat is helyet kapott, amely a PIM korábbi Petőfi-kiállításait idézi meg - közölte Vaderna Gábor.

Prágai Adrienn arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen Petőfi korában alakult ki a kultúra új, minden addiginál szélesebb nyilvánossága, egy új művészképpel együtt. A PIM új állandó tárlata ezt a folyamatot is vizsgálja az irodalom mellett a kor képző- és az iparművészetére is kitekintve - mondta el a művészettörténész.

| Forrás: turizmus.com