Hagyományőrzés csodafegyverrel
Múltidéző magyar és török hadak látványos összecsapásainak lehetnek tanúi az érdeklődők a tatai Öreg-tó partján. A 17. „Tatai Patara 1597” Török Kori Történelmi Fesztivál három napján korhű ruhákba öltözött hagyományőrzők elevenítik fel a Tatai vár 427 esztendővel ezelőtti ostromának eseményeit, érdekességeit. Bemutatkozik a kor „csodafegyvere”, a patara is.
A Tatai Patara a XVI. század végén Győr előváraként számontartott Tatai helyőrség 1597 májusi ostromának évfordulóján idézi fel a korabeli eseményeket, és állít emléket a várat egy új fegyver, a patara bevetésével elfoglaló gróf Pálffy Miklós komáromi várkapitánynak, hős katonáinak, illetve a velük szembeszálló oszmán hadaknak.
A korhű ruhákba öltözött, autentikus fegyverzettel felszerelt múltidézők a fennmaradt történelmi dokumentumok, így gróf Pálffy Miklós győzelmi jelentése alapján játsszák újra a magyar és a török hadak közt 427 évvel ezelőtt lezajlott összecsapásokat.
A rendezvényen több, mint 500 fő hagyományőr mutatja be az érdeklődőknek működés közben a korabeli muskétákat, mozsárágyúkat és falkonettákkat. Lovas-, valamint íjászbemutatókat láthatnak. Belekóstolhatnak a Neszmélyi borvidék legfinomabb boraiba, a török kori konyha remekeibe. A diákok a „Deák-Patara” és Honvédelmi Nap „időutazásán” megismerhetik a török hódoltság alatti Magyarország történelmét, a legkisebbeket pedig várja Aprajafalva.
Az eseményen a tatai MH Klapka György 1. Páncélosdandár haditechnikai bemutatóval várja a kíváncsiskodókat, míg a helyszínre látogatók 135 kézműves vásározó portékáiból válogathatnak.
A programsorozat látványos eleme lesz péntek este, a muskéták sortüze után az Öreg-tóra fáklyákkal megvilágítva kievező naszádokról indított tűzijáték, illetve a patara vasárnap délutáni bevetésével színesített ostrom, a magyar zászló kitűzése a vár fokán.
Történelem és a patara:
A XVI. század végén a Tatai vár, mint Komárom és Győr elővára számos alkalommal gazdát cserélt. A gróf Pálffy Miklós komáromi várkapitány vezette hadak 1597 májusában Dunaalmás felől rejtve közelítették meg az erődítményt, és az Esztergomból várt erősítés érkezése után május 23-án, az esti órákban kezdték meg a támadást. Magyarországon itt vetették be először a Johann Bernstein hadmérnök által működtetett patarát, amely egy bronzból készült, puskaporral megtöltött harang alakú eszköz volt, és begyújtása után a várkaput berobbantva megnyitotta az utat az ostromló királyi hadak előtt.
