Az idén 50 éves Skanzen Pünkösdi Örökség Ünnepen közel 30 szellemi kulturális örökségét őrző közösség mutatkozik be pünkösdvasárnap és pünkösdhétfőn. Mindkét nap zene, tánc, kézműves bemutatók és kirakodóvásár várja az érdeklődőket, ahol átélhetjük a sok évszázados hagyományok közösségi kapcsolatokat teremtő erejét is.
Novaji remélés, tradicionális dudazene, hajdúdorogi Krisztus-katonák és a magyarországi Mária-tisztelethez kapcsolódó hagyományok – a nemzeti jegyzékbe 2016-ban felkerült szellemi kulturális örökségeink. Ezek is láthatók és hallhatók a szentendrei Skanzen Pünkösdi Örökség Ünnepén. Az idén hetedik alkalommal megrendezett ünnepen a magyar nemzeti jegyzékben szereplő szellemi kulturális örökségek egy helyszínen mutatják be szokásaikat, kézműves és szóbeli hagyományaikat.
A Pünkösdhöz kapcsolódó pünkösdi királyválasztás és királyné-járás szokása mellett bepillanthatunk az egri fertálymesterség titkaiba, a kékfestés tudományát nagykőrösi, a gyékényszövés technikáját tápéi mesterektől leshetjük el, de kiderül az is, hogyan varrják leheletfinom cérnából a halasi csipkét. Felfedjük a bajai halászlé és a karcagi birkapörkölt készítésének fortélyait és megkóstolhatjuk a „Nemtudom” szilvából készülő szatmári szilvalekvárt és a borsodnádasdi molnárkalácsot, ami valójában egy ostyafajta. Selmecbányai diákok, illetve a jogutód intézmények diákjai víg nótákat énekelnek és megtudhatjuk azt is, hogy a Kossuth-kultusznak különleges, semmihez sem hasonlítható hagyománya alakult ki Cegléden.
