A városi barangolóknak még egy lehetőséget kínálunk, méghozzá június 24-én: a Szecessziós Zugló: Istvánmező a villanegyed címűt, amely a sokszínű, századfordulós építészetről ad átfogó képet Hutvágner Zsófia, az Iparművészeti muzeológusának segítségével.

 

Június 18-án műhelylátogatásra indulhatnak az érdeklődők a Kisképző egykori Könyvműves Szakosztályán, ahol a diákok az 1909-ben Jaschik Álmos grafikusművész által alapított tanműhely aranyozó és nyomóformáival dolgozhattak. Lehetőség lesz a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény tipográfiai témájú mintalapjait és grafikáit is megnézni. A műhelylátogatást Katona Júlia művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum muzeológusa és Rétfalvi Orsolya könyvrestaurátor vezeti.

Szakmai napot rendez június 16-án a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettörténet Tanszékével közösen az Iparművészeti, amelynek záróeseménye A historizáló és szecessziós összművészeti terek rekonstrukciójának és fenntartásának gyakorlati kérdései című kerekasztal-beszélgetés a Károlyi-Csekonics-palotában.

Június 25. a fesztivál utolsó napja, amely belecsúszik a Múzeumok éjszakájába is. Már délelőtt kezdődnek a programok: érdemes ellátogatni a szitanyomó workshopra a Printa Design Shopba, ahol a technikával ismerkedhetnek meg a látogatók. Nemcsak infókat kaphatnak a szitázásról, hanem rögtön ki is próbálhatják egy vászontáskán, amelyhez Josef Hoffmann építész által inspirált mintákat használhatnak.

 

Ezen a napon nyílik a múzeum legújabb kiállítása a Ráth-villában, az Egy kis Bécs Budán – Josef Hoffmann alkotása: a Pikler-villa című, amelyen Németh Luca táncművész előadásában gyönyörködhet a közönség a villa kertjében, és Horányi Éva kurátori tárlatvezetésére is bejutnak a szerencsések.

De mik lesznek még a Ráth-villában? Szecessziós workshop rögtön az első nap, június 11-én, ahol saját ex libris pecsétet, névjegykártyát és monogramos hűtőmágneseket készíthetnek a látogatók, valamint olyan érdekességeket is megtudhatnak Borsai Dórától, Joó Juliannától, Niklai Gyöngyvértől és Péterfy Melindától: milyen lehetett egy képeslap a századfordulón, valamint mi a különbség névjegykártya és vizitkártya között.

 

Somogyi Márk könyvrestaurátorral a könyvkészítés alapfogásaival és nyomdatechnikai rejtelmeivel ismerkedhetnek meg azok, akik szeretnének június 18-án füzetet készíteni szecessziós borítóval.

Többféle tárlatvezetést is kínálunk a fesztivál alatt a múzeum munkatársával. Ráth György és felesége villáját többféle szempont alapján járhatják körbe a látogatók. Hol a bútorok és bútoregyüttesek, hol a kerámia- és üvegtárgyak, hol pedig a szecessziós csillárok és lámpák kerülnek előtérbe.

 

Aki előadást nézne és hallgatna a szecesszió tipográfiája témában, jó hírünk: lesz abból is bőven. A Szecessziós BETŰ/S KÉP a mindennapokban címűn június 11-én képeslapok, könyvek, folyóiratok, ex librisek, meghívók és menükártyák csodás grafikáit tekinthetik meg Horváth Hilda művészettörténész, az Iparművészeti muzeológusának tolmácsolásában. Katona Júlia művészettörténész a szecesszió művészetének vonalkezeléséről mesél majd a díszítőművészet, a tipográfia és a tárgyalkotás szempontjából ugyancsak 11-én.

A vonal esztétikája című programon a hazai szecessziós építészet tipográfiájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők június 14-én Baldavári Eszter muzeológus, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kurátorának tolmácsolásában. Nemcsak a magyar épületekről lesz előadás, hanem egy héttel később a spanyolokról is a Modernismo Barcelonában – Gaudí nélkül címűben, ahol Puha Títusz, a Szecessziós Magazin munkatársa beszél a katalán főváros kevésbé ismert építészetéről.

Még nincs vége a programsorozatnak: hiszen június 23-án várja az érdeklődőket egy kerekasztal-beszélgetés, ahol a szecessziós kulturális örökség digitalizálásának hazai eredményeit és fejlődését vitatják meg a szereplők, és többek között az Iparművészeti Múzeum katalizáló szerepéről is szó lesz benne. A beszélgetést Katona Júlia moderálja, partnerei: Bálint Imre, a Szecessziós Magazin szerkesztője, Brunner Attila művészettörténész, a Budapest Főváros Levéltárának levéltárosa, valamint Sztankovics Sarolta művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum digitális nyilvántartási szakreferense.

A szecessziós tárgyi és építészeti örökség bemutatása az Interreg Duna Transznacionális Program keretében megvalósuló DTP3-748-2.2-ARTNOUVEAU2 – A Duna menti régió kulturális identitásának erősítése a közös szecessziós örökség segítségével című program keretében készült, amely a szecesszióval kapcsolatos tudásgyarapításon túl arra ösztönöz, hogy tiszteljük, méltányoljuk, óvjuk és gondját viseljük a szecessziós örökségnek a Duna menti régió országaiban is.

További infó: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/artnouveau2 

I Forrás: Iparművészeti Múzeum