A hazai arborétumok növényállománya, amelyből vidéken 34-et találni, jellemzően nem homogén: akár kis területen is számtalan különleges fajban gyönyörködhetünk. Jellemzően többféle céllal alakítják ki a hazai botanikus kerteket: ritka, máshol honos fajok bemutatására, veszélyeztetett fajok megmentésére, tudományos vizsgálatok és oktatás céljára. De a hazai arborétumok remek túracélpontok is, hiszen pláne ilyenkor tavasszal, egy-egy napsütéses hétvégén keresve se találunk üdítőbb programot, mint virágzó liliomfák és illatozó rhododendronok között sétálni. Ajánlunk is mindjárt pár igazán mesébeli illő egykor volt főúri kertet!

De hogyan lehet most az arborétumokat látogatni?

A maszkviselés és a távolság betartása természetesen mindenütt kötelező, és kézfertőtlenítést is kérnek a jegypénztárnál az arborétum munkatársai.

A botanikus kertekben azonban jellemzően védettségi igazolvány nélkül is lehet sétálgatni.

Igazi varázskert, lombkoronaösvénnyel - a Jeli arborétum

Az ország egyik legcsodálatosabb arborétuma Vas megyében, Kám település mellett található. Európa egyik legszebb botanikus kertjének alapjait gróf Ambrózy-Migazzi István tette le 1922-ben. Az arborétum azóta folyamatosan bővül, jelenleg több mint 100 hektáron terül el. A parkban található a fenyő-, a nyír-, a csarab- és a híres Rhododendron-gyűjtemény, a maradék terület erdei fenyvesre és tájövezetkre különül.

A Jeli Varázskertben már lombkoronasétány is vár, de a leghíresebb attrakciója mégis az áprilisi-májusi rododendron-virágzás. Ilyenkor hetekre virágba borul az egész arborétum: a teljes park területén több mint 300 rododendron-változat található, több ezer példányban.

Az idei évben a csúcsvirágzás május 10-20 között várható, amikor a korábban nyíló lombhullató fajok együtt virágoznak az örökzöld, nagyvirágú havasszépékkel, azaz Rhododendronokkal.

Tölgymatuzsálemek és a szabadon élő pávák között- a Szarvasi Arborétum

A Holt-Körös partján húzódó Szarvasi Arborétum avagy Pepi gróf fáskertje az év minden szakában varázslatos látványt nyújt, hiszen a világ számos tájáról összesen 1600 fa- és cserjefajt mutat be, de a mocsári ciprusai is külön figyelmet érdemelnek.

Az Arborétum története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Gróf Bolza I. József (Pepi gróf) kezdte meg az Anna-liget fásítását, valamint az Arborétum magasabban fekvő részein kezdte meg telepítést az 1800-as évek elején. Az első időkben a területet vadászatra, kaszálóként, majd zöldséges és gyümölcskerttel kiegészítve hasznosították.

Az 1890-es évektől az utód, Gróf Bolza Pál a világ számos pontjáról hozatott növényeit a késői tájképi kertnek megfelelő térszerkezetbe ültette. A jeles gazda, kitűnő kertész munkájával a gyűjtemény szépen gyarapodott. 1942-ben Bolza Pál az Arborétum területét a Szegedi Tudományegyetem Növénytani Intézetének örök használatra ajánlotta fel, ekkortól országos jelentőségű védett természeti területté vált. Jelenleg az Arborétum a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem felügyelete alatt működik, írják Facebook-oldalukon.

Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található. Az értékes növényállomány élőhelye több ritka madárfajnak, gazdag madárfaunája mellett számos emlős, rovarfaj otthona. A kert különleges, és méltán népszerű óriásfája a Hegyi mamutfenyő, látványosságai a 200 éves tölgyek, a szabadon élő pávák, a tavasszal virágzó Liliomfák, vagy az ősszel vöröslő Japán juharok.

Nagy öregje egy 170 éves libanoni cédrus – az Alcsúti arborétum

Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben található, könnyen megközelíthető a 811-es főútról. Az angolparkot József nádor építette a Váli-völgy szépséges szívében. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai közé tartozott.Az itt álló nádori klasszicista kastélyra, ami Pollach Mihály tervei alapján épült, ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet.

Az egykori kastély parkja ma is több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. A közeli Csaplári erdőben található Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa, de érdemes megnézni az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsort is.

Tulipánmánia a Vácrátóti Arborétumban

A gondozott parkot a Sződ-Rákos-patak szeli ketté, tavacskák láncolata húzódik számos romantikus zuggal, hidacskával, szigettel, műromokkal. A kertet ösvények hálózzák be, és az egzotikus növények bemutatását szolgáló trópusi pálmaház és a kaktuszház sem hiányozhat.

Az ország egyik leghíresebb és legnagyobb botanikus kertjét Vigyázó Sándor gróf alapította, aki maga is értett a növényekhez. A 180 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. A 27 hektáros kert hatalmas területén 13 ezer fajta növény él: 3100 fa árnyában hűsölhetünk, a sziklakertben pedig az alpesi virágok pompás kavalkádjában gyönyörködhetünk.

Virágszőnyeg a Zirci Ciszterci Arborétumban

A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.

1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület, amely egykor III. Béla vadaskertje volt. A tavat a Cuha felduzzasztásával hatszáz éve alakították ki. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni kezdték a területet, ekkor építették a Cuha patak kőhídjait is.

A 20 hektáros terület Magyarország legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét rejti; öt kontinensről mintegy 600 fa- és cserjefaj él itt. Érdekes a klímája, hosszú és hideg a tél, a nyár is hűvösebb és nedvesebb itt az átlagosnál. Sokféle fenyő, lombhullató fa, bokor található, köztük nagyon idős fák is. Különlegesség az atlaszcédrus és az illatos boróka, az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A híres hársfasort 1809-ben telepítették. Itt található az ország egyik legöregebb tölgyfája is, egy 400 éves kocsányos tölgy.

Tavasszal is érdemes ellátogatni ide, hiszen ilyenkor igazán szép a parkon keresztülfutó Cuha-patak két oldalán látható, védett lágyszárú fajokból álló virágszőnyeg. A halastó partján telepített dísznövények, évelőágyások üde látványa sem utolsó.

(Forrás: hellovidek.hu)