1. Barlangtúrák Remeteszőlősnél

Remeteszőlős Magyarország legkisebb területű települése, ám annál több izgalmat rejt. A Budapest határában elhelyezkedő csodahely a Budai-hegység 400-500 méter magas mészkő- és dolomithegyei között fekszik egy völgyben, 342 méter magasan. Két oldalát is kíséri az itt kanyarodó Ördög-árok patak. Fölé magasodik a 424 méter magas Remete-hegy és itt található a Remete-szurdok is, mely a környék kedvelt kirándulóhelye. Az itteni barlangok beszédes neveket viselnek: Remete-barlang, kőfülke (Remete-hegyi-kőfülke), Hamispénzverő-barlang (Remete-hegyi 11. sz. barlang), Eltömődött-barlang (Remete-hegyi 10. sz. barlang), Felszakadt-barlang (Remete-hegyi 14. sz. barlang), Hétlyuk-zsomboly (Hét-lyuk), Nyolcadik-lyuk (Remete-hegyi 8. sz. barlang), melyekről izgalmas történetek szólnak.

Remeteszőlős környéke már a jégkorszaktól kezdve lakott volt, ezt bizonyítják az itt talált bronzkori leletek.

A Remeteszőlősről a Remete-hegyre és a Remete-szurdokba túra hossza 5 kilométer, az útvonal szintemelkedése 196 méter, szintideje 3 óra, nehézsége könnyű. Útba lehet ejteni Örkény István telefonfülkéjét, Budaligetet és a Máriaremete határán található Kisboldogasszony-templomot is.

2. Törökök nyomában a Huszonnégyökrös-hegy körül

A Huszonnégyökrös-hegy a Budai-hegységben lévő Csíki-hegyek utolsó (délnyugati) nyúlványa, 288 méter magas, egy sziklacsoporttal törik le a völgy felé. Két legenda is szól róla: az egyik szerint egy kövér mészáros fogadott 24 ökörben, hogy egyvégtében fel tud futni a hegy lábától a csúcsig. A történet szomorú véget ér: bár felért a csúcsra, ott meghalt. A másik mendemondta szerint a törökök 24 ökörrel húzták fel a hegy tetejére az ágyúkat.

A hegy tövében folyik a Budakeszi-árok patakja, a csúcsra pedig a sárga jelzés vezet fel. Érdemes ellátogatni a közelben lévő Törökugratóhoz is, amihez egy újabb izgalmas történet fűződik: az 1686-os Buda várának visszafoglalásáért folyó ostrom ideje alatt, egy török sereg Budaörs felől akarta áttörni az ostromlók gyűrűjét, hogy segítsen a várban rekedt törököknek. A keresztények szétverték a török csapatokat, vezérük Szolimán pasa fejvesztve menekült fel a hegyen, amikor is útját állta a hegy meredek szakadéka. A bátor és meglehetősen vakmerő pasa nem akart fogságba kerülni, megsarkantyúzta lovát, és hősiesen leugratott a mélybe – innen ered a hegy fura neve, a Törökugrató. A tanösvény legtávolabbi pontján, a sziklaletörésnél állva, tűnődhetünk a török pasa mártírsorsán – írja a Kirándulástippek.hu.

3. Gigantikus mamutfenyők és kegytemplom

Budakesziről a legtöbbeknek a vadaspark ugrik be, ám ezen kívül is számtalan érvet és látnivalót lehetne felhozni, miért kirándulj a környéken. Álljanak itt példa gyanánt a sváb parasztházak, a római katolikus templom alatt, a Fő utcánál található sváb ősök emlékműve, pompás templomok, a Vadaspark – ez a járványhelyzet miatt bizonytalan ideig zárva tart-, a Vitorlázó-repülőtér (Farkashegyi repülőtér), ám itt lehet megtekinteni az egykori növénykert maradékaként 1900 óta álló, 35 méteres két hegyi mamutfenyőt.

Innen indul a tanösvény, a piros jelzést követve rövidesen az erdőben folytatódik az út. Akik elfáradnak, pihenőhelyeken fújhatják ki magukat, de feltétlenül folytassák a túrát a makkosmáriai Angyalok Királynéja kegytemplomhoz. A legenda szerint 1731-ben egy csodálatos jelenés folyományaként vált szent hellyé ez a terület: egy tölgyre akasztott szentkép volt az első emlék ezen a helyen, amelynek az eredetijét a tölgyfa törzsével együtt a templomban őrzik, ennek másolata most is látható a templom bejáratától nem messze – írja a Mozgásvilág.

4. Sóskúti Kálvária

A Benta-patak völgyében helyezkedik el Sóskút, itt bányásszák az úgynevezett „sóskúti mészkövet” és itt található a Habsburg-kastély is, ami az utóbbi években épült. Keleti határában a PAX liget, ami a P–A–X betűket (latinul: béke) formáló fenyőfa-csoport, és területén foglal helyet a megkülönböztetetten védett Zelezna Baba-barlang, ahonnan fontos régészeti leletek is előkerültek. Közterületeit számos kultúr- és vallástörténeti szobor díszíti, ám legismertebb nevezetessége kétségkívül a 14 bronz domborműves stáció és kőkereszt maradványa, a Kálvária.

Innen érdemes útba ejteni a Peca-tavat, melynek keleti partszakasza – gyakorlatilag a Benta-pataktól határoló gát – egészében szabadon látogatható a napi jegyes vendéghorgászok vagy a kicsit pihenni vágyók számára.

5. Romos vár Solymárnál

A solymári vár – vagy Szarkavár – egy középkori vár Solymár mellett, a Pilis és a Budai-hegység magaslatai között, a Mátyás-domb nevű alacsony, de meredek oldalú dombján. A közelében indul a Jegenye-völgy, az alig több mint egy kilométerre fekvő nagytisztás, valamint az onnan kevesebb mint egy kilométerre fakadó Rózsika-forrás. A túra közben feltétlenül ajánlott felkeresni a Fatimai kápolnát, mely mögött szerény park található, itt kellemes pihenési lehetőség akad az arra járóknak.

A Jegenye-völgyi vízesés kihagyhatatlan: 5 méteres magasságával ez a Budai-hegység legnagyobb vízesése.

A Paprikás-patak medrében a Felső-patak-hegy lábánál egy homokkő gát húzódik keresztül – noha a patak vizének ereje már lepusztította a kőpadot, áttörni még nem tudta, így maradt meg a zuhatag.

(Forrás: startlap.hu)