Tér, művészet, közösség – ezen kifejezések mentén fogalmazzák meg működésüket az urbánus központnak kikiáltott Torula Művésztér megálmodói. A Torula alapítóinak nem titkolt célja ugyanis, hogy a kortárs képzőművészet, valamint fiatal alkotók támogatása mellett pezsgő kulturális és közösségi életet csempésszenek Győr életébe.

TÉR

Az 1960-as évek közepén építette fel a Győri Szeszgyár az ország első ipari méretű torula-élesztő gyárát, amelyben az 1990-es évek elejéig folyt a takarmányélesztő-gyártás. Az ipari épület berendezését leszerelték és 1998 óta várta újjáéledését. A tulajdonosok 2016-ban életre hívták a Concilium Arts Alapítványt, és az épület egy részét az alapítvány ingyenes használatába adták, így jött létre a Torula Művésztér. A Torula fő támogatója azóta is a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt., továbbá a tulajdonosok.

MŰVÉSZET

Az épületben már a megnyitáskor helyet kapott hat egyéni és egy közösségi műterem, továbbá egy hatméteres belmagasságú, közel 400 m2-es kiállítótér és egy 40 m2-es közösségi tér is. Az újraéledés folyamata 2020 tavaszán nyert új lendületet: az alsó kiállítótér új köntöst kapott, hogy megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani a kiállító művészek, művészeti közösségek számára.

KÖZÖSSÉG

A régió fiatal alkotóinak támogatása mellett azt is fontosnak tartják, hogy a teret élővé és aktívvá varázsoló közösség tagjai is otthonuknak tekintsék a Torulát. Ezért a művészeti kiállításokon túl a legkülönbözőbb közösségi rendezvényeknek, tevékenységeknek adnak helyet. Közösségfejlesztő tevékenységük részeként folyamatosan bővítik önkénteseik körét is.

Forma 10

Az októberben kiállított tárgyak és tablók tíz fiatal, frissdiplomás formatervező belső útjait ábrázolják a Soproni Egyetemen megtett első lépéseiktől a diplomamunkáig, ahogy azt ők maguk látják. A személyes válogatások szándékoltan hangsúlyt adnak a szubjektivitásnak, igyekeznek egy ívet rajzolni, melynek egyes pontjain megjelenő munkák az egyéni élmények kifejeződései.

Így, habár az egyes kiállítók anyagában a végkifejlet, vagyis a diplomamunka közös pont, mégsem diplomakiállításról van szó, hanem tárgyakból összeállított „folyamatábrákat” tekinthet meg a látogató, melyek hűen ábrázolják a személyes átalakulás drámáját és katarzisát.

A kiállítás – mondhatni – formabontó, hiszen képzőművészek helyett ipari formatervezéssel foglalkozó alkotók munkái kerülnek be a Torula kiállítóterébe. Formatervezett tárgyak, tervek és koncepciók, formatanulmányok, kísérletek, képző- és iparművészeti alkotások sorakoznak fel. Olyan tárgyak és azok tervei, amelyek a hétköznapi életünk részei.

Különlegessé a művészi látásmóddal való megtervezés teszi ezeket. Az alkalmazott művészet művelője alkothat (s mint láthatjuk, alkot is) szobrot, festményt, performanszt hozhat létre, mégis mesterségében célja, hogy a minket körülvevő hétköznapi tárgyak esztétikáját emelje magasabb szintre, ezáltal növelve életminőségünket. A művészi és a tervezői vonal tehát egyaránt megjelenik ezen a kiállításon, és a diplomamunkákban forr egybe.

Kiállító alkotók és munkáik:

Bechtold Fülöp
- Exposed
- Legyező
- Torzó

Csermely Virág
- Soproni csokoládé
- Kebo
- Vízplasztika

Csipkó Csilla
- Lopótök ivóedény
- Sárkány
- Upcyled kitűzők

Ézsöl Bettina
- Konyhai tárolók
- Medálok
- Papír ékszer

Gál Veronika
- Sakk-készlet
- Saját arculat
- Növénytervezés

Kondákor Eleonóra
- Cserépkályha szegmens
- Lámpák
- Raku kisplasztikák

Pátzay János
- Kéz plasztika
- Lebbeus Woods sorozat
- Watanabe asztal

Reményi Dóra
- Béka torzó
- Fali burkoló elem
- Játszótér

Szatmári Miklós
- Körbe határolás
- Asztal
- Szeletek

Tóth Júlia
- Juhartermés fülbevaló
- Sketchbook
- Olajefstmény kitűző

(Forrás: oktogon.hu)