Ráadásul attól függően, hogy milyen hatások erősebbek, teljesen eltérő gazdaságpolitikai lépéseket tesz szükségessé. Ezt a problémát tekintjük át röviden.
A kínálati sokk
A koronavírus gazdasági hatásai elsősorban nem a betegség közvetlen egészségügyi következményeiből, hanem a vírus terjedésének megakadályozására tett lépésekből fakadnak. A széles körű járvány elkerülése érdekében személyek mozgását és találkozását korlátozó előírások születtek. Az utazási tilalmak, karanténok gyárbezárásokhoz, szolgáltatások leállásához, ellátási nehézségekhez, a globális értékláncok szakadozásához vezetett. Ezt kínálati sokknak hívjuk. A gazdaság teljesítménye (Y) azért esik vissza, mert a termelési folyamat akadályokba ütközik. Az ilyen típusú sokkhatások önmagukban az árak (P) emelkedésével járhatnak, hiszen a változatlan kereslet kevesebb és/vagy magasabb költségszintű kínálattal találkozik.
Kínálati sokk esetén a gazdaságpolitikának nincsenek egyszerű eszközei. Visszavonhatja a termelést korlátozó intézkedéseket, ám ennek az ára a jóval több beteg és halálos áldozat lenne. Növelheti az erőfeszítést a betegség kezelésére, a gyógymód mielőbbi megtalálására, esetleg kereshet hatékonyabb, a termelést kevésbé korlátozó védekezési módszereket.
Az elsődleges kínálati sokk kapcsán azonban van egy fontos jó hír: a járvány lecsengése után a hatás gyorsan eltűnik, a termelés helyreáll. Sőt, ha a kereslet mindeközben nem sérül, a kiesett termelés egy része pótlódik. Különösen az ipari ágazatokban lehet jellemző ez a kínálati korrekció.
A keresleti sokk
A koronavírus-járvány nem csak a termelési viszonyokat zilálja szét, hanem a keresletet is csökkenti. A turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés vagy a közlekedési szolgáltatások iránti érdeklődés az emberek óvatossága miatt megcsappan. Ennek következménye a gazdasági aktivitás (Y) visszaesése, az árak (P) csökkenése.
Némiképp közvetettebb hatás, de az egyszerűség kedvéért még az elsődleges keresleti sokkokhoz soroljuk a kieső termelés hatására csökkenő keresletet a nyersanyag-piacokon, illetve a szállítási szektorban. Ennek leglátványosabb jele az olajárak gyors csökkenése. (Zárójelben megjegyezzük, hogy a napokban láthatunk egy pozitív keresleti hatást, a tartós élelmiszerek körüli felvásárlási lázat. Ez azonban várakozásaink szerint nem lesz hosszú életű, ezért
Ebben az esetben a gazdaságpolitika kevésbé eszköztelen: megpróbálhatja a kieső keresletet a fiskális és a monetáris politika eszközeivel pótolni. A költségvetés többletkiadásokkal és adócsökkentéssel reagálhat, a monetáris politika pedig a kamatok mérséklésével. A jegybankoknak keresleti sokkhatás esetén kevésbé kell tartaniuk attól, hogy a laza politikájuk inflációt eredményez. Ez fontos különbség a kínálati sokkhoz képest, ami az árak emelkedésével jár.
A koronavírus-járvány egyszerre okoz kínálati és keresleti sokkot a gazdaságban. Ráadásul egy-egy jelenségről még azt sem lehet biztosan tudni, hogy melyik váltotta ki. Például egy milánói repülőgépjárat azért lehetetlenül el, mert nincs rá elég kereslet, vagy lenne rá, de a járvány elleni védekezés miatt törlik azt?
A kérdés a magyar monetáris politika szempontjából is izgalmas. Az inflációs kép alapján kijelenthetjük, hogy az MNB a közelmúltban már indokolatlanul laza monetáris politikát folytatott. Azonban amennyiben a koronavírus-járvány keresleti sokkja erős, akkor jegybank gondolhatja úgy, hogy a monetáris politika nem szorul korrekcióra, hiszen újabb hűtő hatás éri az árakat. Ha viszont rosszul méri fel a keresleti és kínálati sokkok jelentőségét, akkor könnyen elmérheti az optimális monetáris politikát.
Másodkörös hatások
Ideális esetben a világgazdaság a kínálati és keresleti sokkok enyhe első körös hatásával túllendül a járványon. Amennyiben azonban a járvány elhúzódik, további kedvezőtlen folyamatok indulhatnak el. Az elhúzódó bizonytalanság, az üzleti bizalom romlása a fogyasztási és a beruházási keresletet csökkentheti, ami a gazdasági teljesítmény további , szélesebb körű visszaesését hozhatja magával. A termelési zavarok, a gyenge konjunktúra kikezdik a vállalati gazdálkodás stabilitását, a termelékenység növekedése elakad, a kieső bevételek az eladósodott cégeket a fizetésképtelenségig sodorhatják.
Természetesen a másodkörös hatásokat a gazdaságpolitika hasonló eszközökkel próbálhatja kezelni, mint a korábbiakat: a kínálati korlátokat szakpolitikai intézkedésekkel, a keresleti sokkokat a makrogazdaságpolitikai eszköztárával.
A sokkok természetét és méretét a koronavírus-járvány alakulása fogja meghatározni. Egyelőre a legenyhébb kimenetre, a gyors, rövid lefutású sokkra is van esély.
(Forrás: portfolio.hu)