A Kárpát-medencében őshonos és betelepített fajok bemutatására specializálódott Budakeszi Vadasparkban a látogatók a dámszarvasokra jellemző mindhárom színváltozatot megismerhetik: láthatnak sötétszőrű tehenet és spíszert (vagyis egyéves, az első agancsát viselő, ugyancsak fekete bikát), „hagyományos” vörös alapon fehér pettyes dámokat, valamint egy különleges, fehér színű dámszarvast is.

A napokban éppen a negyedik születésnapját ünnepelte a Budakeszi Vadaspark egyik legszebb és legkülönlegesebb nagyvadja, Szőke, a fehér dámbika. A látogatók Szőkét valóságos sztárként kezelik – ez nem is csoda, hiszen a fehér színváltozat a dámoknál igen ritka, és a magyarországi állomány mindössze egy százaléka visel ilyen típusú szőrzetet. Külön érdekesség, hogy a bika nem albínó, vagyis a szeme barna és a csülkei is pigmentáltak. Bár a tehenek a borjak születése utáni első napokban még féltő gonddal igyekeznek elrejteni a kicsinyeiket, a kitartó látogatók néhány napja már Szőke „elsőszülöttjét”, valamint két másik dámszarvasborjút is megleshetnek a kifutókban.

A nyár eleji dámszaporulat nem érte meglepetésként a vadasparki gondozókat, hiszen a dámok esetében a barcogás, azaz a párzási időszak október-november közé tehető. A vemhesség a tehén korától függően hozzávetőlegesen hét és fél hónapig tart, így az ellés jellemzően május végére, június elejére esik. A borjak elég korán, már háromhetes korukban követni kezdik anyjukat, és bár az első két hónapban csak anyatejen élnek, a tejzápfogaik megjelenése után hamar áttérnek a rostban gazdag növényi étrendre.

A bikák és a tehenek általában tizenhét hónapos korukra válnak ivaréretté, ám a testnövekedés a tehenek esetében csak a harmadik, míg a bikáknál a hatodik évben fejeződik be. A hathónapos bikaborjak fején már duzzadni kezdenek a jellegzetes agancstövek, kilenchónapos korukban pedig már a „csapos” agancskezdemény is látszik, az ún. kapitális, vagyis kifejlett agancsot azonban általában csak a tizedik életévük betöltése után viselik.

(Esemény Menedzser)