A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Rejtett életmódjuk miatt szinte csak alkonyatkor, vadászat közben csodálhatjuk meg ezeket a kivételes repülő emlősöket. Megmaradásuk feltétele az erdőterületen lévő odvas, álló holtfa jelenléte, valamint táplálkozó- és telelő helyeik ismerete. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre, így védelmük megalapozása is nehézségekbe ütközik. E sérülékeny emlőscsoportra irányuló rendszeres adatszerzésnek és tájékoztatásnak ezért rendkívüli a fontossága.

A Pilis és a Visegrádi-hegység denevérfaunájára irányuló kutatások 2010 tavaszától a Dunazugi Denevérkutató Program keretében folynak. A kutatómunka kiterjed a térségben előforduló összes denevérfajra, amely az állatok aktív időszakában az erdei élőhelyeken és a nászbarlangoknál végzett monitoringot jelenti. A nyugalmi időszakban a barlangokban és bányavágatokban telelő denevérek ellenőrzése, fajok és egyedek számolása történik.

Ezen kívül, a Magyar Denevérgyűrűzési Központ által jóváhagyott kutatási tervek alapján néhány célfaj gyűrűzésével a kolóniák szálláshelyeit és kapcsolatrendszerét is feltárják.

„Nekünk, erdészeknek meggyőződésünk, hogy a többkorú és változatos fafajú örökerdők kialakításával, az erdei vizes élőhelyek fenntartásával, az inváziós fafajok visszaszorításával fontos aktívan tenni a természet védelméért. Munkánkat csak akkor tudjuk jól végezni, ha együttműködünk a kutatókkal, legyen szó madarak, hüllők és kétéltűek, denevérek vagy más állatcsoportok szakértőiről. Büszkék vagyunk az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályával és a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal való együttműködésünkre, amely során elkészült a térség herpetológiai, azaz kétéltű- és hüllőtérképe. A denevérek táplálkozóhelyeiként is fontos erdei kistavak kotrását a szakértőkkel egyeztetve végezzük. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete is nagyban segítette munkánkat erdeink természetességének felmérésével. Kutatásaik bizonyítják, hogy a folyamatos erdőborítással kezelt erdők természetessége jobb, a bennük lévő holtfa mennyisége is több. Jelenleg a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 40%-át folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezeljük.”

– foglalta össze a Pilisi Parkerdő Zrt. természetvédelmi munkáját Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője.

(Esemény Menedzser)