Az eredeti tervek szerint a komplexum a vörösberényi part mellett, mintegy 110 hektáros területen, 1,7 kilométer hosszúságban helyezkedett volna el. A közel 5 milliárd eurós teljes költségvetés magában foglal egy gyógyvizes medencekomplexumot, szörfpályákat, különböző vizes sportos tréningpályákat, kalandparkot, akváriumokat, valamint az ezek kiszolgálására alkalmas szállodákat, éttermeket és egy ötezer férőhelyes parkolót. A projekt legkülönlegesebb eleme a fűzfői öböl 30 méter mélyre kikotort medrébe tervezett luxusszálló, amit mini tengeralattjárókkal lehetne megközelíteni. Tekintve, hogy semmilyen hatástanulmány és környezeti felmérés nem készült a látványtervekhez, idővel minden potenciális balatoni önkormányzat kihátrált a projekt mögül, melynek utolsó ismert célpontja Sármellék volt, ahol szintén nem történt a mai napig előrelépés a projekt megvalósításában.

Síkomplexum a badacsonyi bazaltbánya helyén

A Badacsony tóra néző oldala hajdan nem az árnyas erdőiben kiránduló turistáktól, hanem az 1903-1965 között működő kőbányától volt hangos, ahol elsősorban a fellendülő vasútépítési munkálatokhoz termeltek ki összesen közel 12 millió tonnányi bazaltot. A látkép és a terület élővilága ugyan erősen megsínylette a fél évszázados bányászati tevékenységet, de szerencsére nem sokkal a bánya bezárása után, sikerült tájvédelmi körzetté nyilvánítani a területet, egyúttal fejlesztési tervek készültek a térség hasznosítására. Turistaszállókat és éttermeket terveztek az üresen álló épületekben kialakítani, a bánya kötélpályáját pedig sífelvonóként szerették volna újrahasznosítani. A cél a Badacsony téli turisztikai központtá alakítása volt, ahol jégvitorlázás, korcsolyázás és túrázási lehetőségek várták volna a kül-és belföldi turistákat.

A Veszprém-balatoni vasútvonal

1909-ben kezdte meg hatvan évig tartó pályafutását az első gőzvontatású vasút Veszprém és Balatonalmádi között. A pályaszakasz 1968-as bezárását a gőzmozdonyok számára kifejezetten nehéz terepviszonyokkal és ezáltal túl hosszú menetidővel, valamint az alacsony utasforgalommal indokolták. A pálya bár sokáig tervezték, valószínűleg soha nem nyit újra, hiszen a 71-es főút feletti felüljárót időközben elbontották, a nyomvonalat részben beépítették vagy egyéb célokra hasznosították, illetve a nehéz terepviszonyok miatt túlzottan magas beruházási költségekkel kellene számolnia a kivitelezőknek.

Toronyház a keszthelyi Balaton parton

Talán napjaink egyik legtöbb indulatot kiváltó, aktuális balatoni témája az-az intenzív ingatlanfejlesztési-és beruházási hullám, amely szinte minden tóparti települést érint kisebb-nagyobb mértékben. Ennek lehetett volna talán legékesebb mintapéldája a keszthelyi Balaton-partra tervezett 25 szintes, közel 100 méter magas lakóház, amelynek kivitelezése hosszas huzavona után, végül a svájci befektető késlekedése miatt nem kezdődhetett meg. A 2019. március 15-én hatályba lépő új országos, de a Balaton Kiemelt Üdülőkörzettel külön is foglalkozó területrendezési tervnek köszönhetően, várhatóan nem is kerül mostanában újra terítékre olyan gigaberuházás, amely a Balaton közvetlen partmenti területeit érinti.

Balatonring

Az eredetileg Sávoly mellé tervezett versenypálya alapkövét 2008-ban rakták le. A több mint 4 kilométer hosszú versenypálya teljes költségvetése 80 millió euró lett volna, de a részben állami, részben magántőke bevonásával tervezett projekthez szükséges kölcsönt, a Magyar Fejlesztési Bank egy kipattanó korrupciós botrány miatt végül nem hagyta jóvá, így zátonyra futott a kivitelezés. A helyiek igyekeznek rendben tartani a kb. 200 hektáros területet, amely a megkezdett munkálatok miatt mezőgazdasági művelésbe már nem vonható, viszont belterület lévén és a mai napig érvényes, megújításra váró építési engedéllyel együtt, komoly értéket képviselhet értő, kellően bátor és elszánt kezekben.

Keszthely-Hévíz villamosvonal

Az először az 1800-as években, majd a Balaton-fejlesztési Tanácsnál 1970 környékén újra felmerült ötlettel, legutóbb egy 2006-os tanulmány is foglalkozott. A máig beteljesületlen nagyszabású terv lényege az lett volna, hogy villamosvonallal kötik össze a keszthelyi kikötőt és a hévízi tó bejáratát. A vonalon főleg nosztalgia kocsikból álló járműparkot üzemeltettek volna, melynek funkciója nem csupán a személyszállításban merült volna ki, önálló idegenforgalmi attrakcióként is számoltak vele. Sajnos a többszöri nekifutás ellenére máig nem történt előrelépés az ügyben, ráadásul mind a két település közti megfelelő buszközlekedés, mind az utasforgalmi adatok a többmilliárdos beruházás ellen szólnak.

Összefüggő balatoni sétány Keszthelytől Balatongyörökig

A terv lényege, hogy az 1974-ben kijelölt, Balatonból kikotort iszap elhelyezésére szolgáló zagyterek mára kellően megtömörödött és kiszáradt területeit, az illetékes önkormányzatok visszakövetelnék az államtól, ezáltal lehetővé téve, hogy rendbe tehessék és pályázhassanak azok újrahasznosítására. A négy érintett település célja, hogy a kb. 5 kilométeres szakasz teljes hosszában végigsétálhatóvá váljon, valamint a természetes élőhelyek megtartásával az adott önkormányzat terveinek megfelelő létesítményeket lehessen kialakítani. Hosszas várakozás után, az idén márciusban hatályba lépő új Balaton-törvénynek is nevezett csomaggal rendeződni látszik a helyzet. A törvény kimondja, hogy az érintett 180 önkormányzatnak összhangba kell hoznia fejlesztési terveit az új törvénnyel. A zagyterek felhasználásának feltételeit egy hamarosan hatályba lépő kormányrendelet fogja megnyugtatóan rendezni, amely többek között a kikötők létesítésének szabályait is rögzíti. Az évtizedek óta megvalósíthatatlannak tűnő Keszthely-Gyenesdiás-Vonyarcvashegy-Balatongyörök sétány kialakítása újra elérhető közelségbe került.

Forrás: nekemabalaton.blog.hu