Látta már a magyar nyelvre fordított Biblia legelső kötetének lapjait? Járt már olyan kastélyban, amelynek falai között egykor szőlőbirtokos bárók éltek? És azt tudja, hol található hazánk egyetlen reneszánsz-kori vára, amelyet az ötszázas bankjegyre nyomtattak? Cikksorozatunk következő részében Vizsolyba, Tolcsvára és Sárospatakra kalauzoljuk olvasóinkat, tartsanak velünk!A Felső-Tisza legszebb helyei túracipőben, bikiniben, vagy csónakban ülve
Tokajon és környékén 2002 óta már a Világörökség részeként is elismert környezetben borozgathatunk, és ahányszor csak lehetett, meg is ünnepeltük ezt cikkeinkben: a Tokajit például hol a borok mögé épített legendák, hol a keletkezéstörténete kapcsán emlegettük, de azokat az éttermeket is megmutattuk, amelyeket szerintünk érdemes felkeresni Tokaj gasztronómiai térképén.
Ezúttal azonban teljes absztinenciára berendezkedve néztük meg a Zempléni-hegység délkeleti lankáit elfoglaló Tokaj-hegyaljai borvidéket, ezért most három olyan helyet mutatunk meg olvasóinknak, ahol a bort legfeljebb csak kiállítva vagy oltáriszentségként tárolják. De ettől még tud ugyanolyan érdekes lenni!
Vizsoly, ahol 800 éve őrzik a templom falfreskóit
Amióta az első teljes, magyar nyelvre fordított biblia a hungarikumok listájára került, azóta a zempléni vártúrák is gyakrabban folytatódnak Vizsolyban. Egészen pontosan abban az Árpád-kori templomunkban őrzik, amelynek falain található freskóit csak az 1940-es években fedezték fel, a korábbi évszázadokat fehérre lemeszelt állapotban élték túl - a vizsolyiak ugyanis a XVI. században áttértek a református hitre, amely mindenfajta ábrázolást tiltott. És mivel azóta sem színezték újra, de még csak egy vonást sem javítottak rajta, így freskói a templom szentély részében akár 800 évesek is lehetnek. Ma ezen a pár négyzetméteres területen található a legtöbb, legjobb állapotban megmaradt Árpád-kori falfestmény az egész országban.
