ahol az állami szféra előadásain keresztül megismerhettük a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia legfontosabb elemeit, de a vállalkozói réteg és a szakmai szervezetek éppúgy elmondhatták mit várnak el a turizmus állami irányításától. A konferencián bemutatkozott a Gazdálkodástudományi Kar új turisztikai fejlesztés menedzser képzése is, mely februárban indul és célja a témában felkészült szakemberek képzése.

Új munkahelyek várhatók, igény van a képzésre

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia szerint mintegy 100 ezer új munkahelyre számíthatunk a turizmusban 2030-ig, melyből 15-20 ezer felsőfokú képzettséget igényel. Ehhez szeretné a BCE a megfelelő turisztikai szakemberképzést biztosítani – fejtette ki beszédében Zoltayné Paprika Zita, a BCE Gazdaságtudományi Karának dékánja. Fontosnak tartják a szakmával a folyamatos párbeszédet, melyet a Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont már elkezdett.

A turizmus hosszú távú sikerét meghatározza a turisták és a helyi lakosok közötti konfliktusok menedzselése, mely a városvezetés feladata. Nagyon sokat tanulhatunk más népszerű városok példáiból, ehhez azonban fontosak az olyan képzések, ahol a jövő szakemberei elsajátíthatják ezeket a készségeket – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes.

A turizmus térbeli és időbeli koncentrációjának a csökkentése a cél

Az MTÜ szakmai és módszertani ügyekért felelős igazgatója, Szilágyi Anna kifejtette, hogy kiemelt turisztikai térségeknél a legfontosabb célnak a turizmus térbeli és időbeli koncentrációjának csökkentését tartják. Az eddig megvalósult Eu-s projekteket megvizsgálva pedig azt tapasztalták, hogy csak egy kis százalékuk tudott térségi integráló hatást generálni, ezért a jövőbeni fejlesztéseknél ezeket a szempontok előtérbe kerülnek. A kiemelt térségeken kívüli desztinációknál a turisztikai kínálatba jól bekapcsolható attrakciókat támogatják elsősorban, melyek akár később attrakciókká fejleszthető sportesemények is lehetnek, hangzott el Princzinger Péter, az MTÜ vezérigazgató-helyettesének beszédében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a települések pozícionálása és márkázása, a hosszú távú stratégia megalkotása kiemelt településfejlesztési feladatok lesznek a jövőben.

Együttgondolkodásra van szükség

A kerekasztal-beszélgetéseknél a szakma különféle szereplőit szólította meg Simon András, moderátor. Az első beszélgetésben az önkormányzatok, szakmai szervezetek és non-profit szervezetek által követendő stratégiákról, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával való kapcsolódási lehetőségekről osztotta meg véleményét Nagy Júlia a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától, Horváth Orsolya a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft-től, Náray Vilmos, a Magyar Dragon Szövetségtől és Hirschberg Attila a Magyar Limes Szövetségtől. A beszélgetésből kiderült, hogy igenis nagy szükség lenne az állami segítségre. Napirendre került a szakma egyik legnagyobb problémája, a már minden területen állandósult szakemberhiány. Náray Vilmos felvetette az új szakirányfejlesztés lehetőségét is, hiszen például a sportrendezvényeken jól jönnének a speciális tudással rendelkező szakemberek. Hirschberg Attila beszélt az Európai Kerékpárút Hálózat, az EuroVelo 6 sikeréről, melyet véleménye szerint folytatni kellene a déli szakaszon is. A helyi térség és az állami szintek együttgondolkodásának fontosságára hívta fel a figyelmet Horváth Orsolya, mely minden szereplő részéről nyitottságot, csapatmunkát igényel.

A komplex fejlesztések sikeresek

Berta Zsolt, Mórahalom turisztikai menedzsere a komplex élményfejlesztés folyamatát mutatta be egy olyan településen, ahol még 20 évvel ezelőtt szenzációnak számított egy-egy fürdővendég megjelenése. A páratlan gyógyhatású, ma már 4 minősített gyógyvízkúttal, számtalan díjjal rendelkező fürdővárosban 3 nagy termálhotel épült és a 6000 fős kisváros ma 600 ezer fő turistát fogad évente. Ehhez azonban újra kellett pozícionálni az egész várost, mely ma már szinte minden célcsoportnak kínál valamilyen exkluzív - és nem csak fürdő - élményt.

Az Ürömi Hütte étterem tulajdonos-ügyvezetője, Sváby András médiasztár elmesélte mennyi buktatót rejt szinte vendéglátós tapasztalat nélkül belevágni egy gasztronómiai vállalkozásba, de lelkesedéssel és kitartással úgy tűnik bármi lehetséges. saját példáján keresztül megosztotta a hallgatósággal, hogy a vendéglő gyors befutását nagyrészt a tudatosan felépített kommunikációnak tulajdonítja.

A márkaépítést a pincék szintjén kell kezdeni

A bor és turizmus értékalapú kapcsolatrendszerét mutatta be Fiáth Attila, a BCE docense. Nem ért azzal egyet, hogy országos szinten dőljön el, hogy melyik borász mire építsen. A magyar bor esetében ez az út nem járható. Szerinte a márkaépítést a pincék szintjén kell kezdeni, a régiós szinten az identitást kell megfogalmazni, az állam szerepe pedig a támogatás. Bemutatta a magyar bor értékpiramisát, mely alapján minden magyar bor megtalálja a helyét, csak jól kell pozícionálnia magát. A piramis élén, a Korona szinten, a Tokaji Aszú áll, mely a szakember szerint saját kategóriájában világszinten is az első helyet foglalja el. A magyar boroknak meg kell találni a helyüket, a régiós borok közül a balatoni borok például tömegeket vonzhatnak, az összes étterembe ott lenne a helyük. Később jönnek majd a települési borok majd a top dűlős tételek, de nem kell rögtön erre a szintre törekedni.

A magyar üzemeltetőknek is helye van a szállodapiacon

A szállodafejlesztési világtrendekről, az új típusú szállodai vendég szokásairól, igényeiről, a nagy brandek stratégiáiról, a szállodaakvizíciókról, valamint a hazai helyzetről, szállodafejlesztésekről adott egy átfogó elemzést Hegedűs Attila, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója. A trendek azt mutatják, hogy egyre személytelenebbé válik az iparág, elválik a tulajdonos és az üzemeltető, a szálloda csupán az ingatlanhasznosítás egyik formája, kisebb arányú az érzelmi töltet is, a megtérülés és a cash flow az, ami igazán számít. A szakember azonban a hazai projektek alapján úgy látja, hogy Magyarországon nem csak a nagyoknak van helye, hanem a magyar üzemeltetőknek is. Az új fejlesztői profil pedig csak belföldi, dominánsan helyi, megjelenik az önkormányzat is, jellemző a speciális tulajdonos (például az új pannonhalmi beruházásnál) és a cél a helyi turizmus pörgetése.

Nem pénzt kér a szakma, hanem a jogszabályi környezet változását

A másodok kerekasztal beszélgetésen a komplex fejlesztésekben érdekelt vállalkozó szféráról és az állami szerepvállalásról beszélgetett Boros László (Büki Gyógyfürdő Zrt.), Erdei Bálint (MUISZ, Cityrama), Flesch Tamás (MSZÉSZ, Continental Group) és Csapody Balázs (Pannon Gasztronómia Akadémia, Kistücsök étterem). A beszélgetésből kiderült, hogy nem pénzt kérnek a szakmai szervezetek, hanem a jogszabályi környezet változását, melyben az állam segítségére számítanak. Belátható jogszabályokra van szükség, ez azonban csak a szakma bevonásával lehet eredményes. Régi témák kerültek ismét napirendre, úgymint a szakemberhiány, az áfa-csökkentés, vagy a hiányzó kongresszusi központ és egyéb infrastrukturális beruházások.

Kongresszusi központra, ferihegyi gyorsvasútra van szükség

Az áfa-csökkentést Boros László a gyógyfürdők esetében is szükségesnek tartja, hiszen a 27%-os áfa óriási hátrány a külföldi versenytársakkal szemben. Csapody Balázs szerint fontos, hogy az oktatás olyan minőségű legyen, hogy szakemberek gond nélkül beléphessenek a munkaerőpiacra. Erdei Bálint a közös tervezést, a kiszámíthatóságot sürgeti, hogy az utazásszervezők előre értesülhessenek a nemzeti marketingtervről. Az állam írja elő a kötelező adatszolgáltatást, hogy tényleges adatok álljanak rendelkezésre például a kiutazókról. Szerinte a jogszabályalkotás mellett ugyanolyan fontos lenne az ellenőrzés is, amivel sok utazási irodai csőd például elkerülhető lenne. Végül felvetette a már 25 éve meg nem épült, a szakmának már több ízben beígért kongresszusi központ témáját is. A túlzott állami szerepvállalás nem egészséges, de fontos a szerepe például az airbnb-k szabályozásában, állítja Flesch Tamás. A kongresszusi központ lényeges kérdés, összességében a MICE egy óriási kitörési pont lenne az országnak. Ehhez persze elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése, például nem lenne hátrány, ha negyed óra alatt be lehetne jutni a repülőtérről a ferihegyi gyorsvasúton. A Kisfaludy programot jónak tartja, hiszen míg a budapesti szállodafejlesztések könnyen megállnak a lábukon, addig a vidékieknél nagy szükség van az állami támogatásra. Sokkal fontosabb az infrastruktúra fejlesztés, mint a szálloda vagy étteremépítés Csapody Balázs szerint és a sikeres állami beavatkozásra jó példaként említette Modenát, ahol állami segítséggel létrehoztak egy gasztronómiai élményparkot, melybe valamennyi helyi szolgáltató be tudott kapcsolódni.

Összességében a konferencián láthattuk, hogy számos fejlesztés hiányzik még a turizmus terén és a szakmának igenis nagy szüksége van állami szerepvállalásra, az állam részéről pedig van erre hajlandóság. Azonban nagyon fontos a megfelelő arányok, az egyensúly megtalálása és az együttműködésen alapuló döntések meghozatala akár az új jogszabályok, akár infrastrukturális fejlesztések, akár az oktatás fejlesztése terén.

Új turisztikai fejlesztési menedszer képzés indul februártól

Jászberényi Melinda, a BCE docense felhívta a megjelentek figyelmét a szakemberképzés megfelelő minőségére, melyhez az új képzéseikkel kívánnak hozzájárulni. Szeptemberben már elindult az egyéves kulturális turisztikai menedzser posztgraduális képzésük, a februárban induló új turisztikai fejlesztési menedzser képzésükre január 15-ig lehet jelentkezni, melynek indítása adta a konferencia az ötletét is.