A középkori társadalom felső rétegét alkotó földbirtokos nemesség hatalmát gazdagságát és rangját fényűző udvartartással és eme udvartartás helyszínéül szolgáló pompás rezidenciákkal jelenítette meg.
A rezidencián élt a szűkebb családja, itt őrizte kincseit, birtokjogait biztosító okleveleit, és itt rendezte jeles családi ünnepeit: a menyegzőket, keresztelőket és általában rezidenciájának közelében temették is el, egy általa támogatott templomban vagy kolostorban.
Mindemellett a rezidencia birtokközpont is volt, ahová befutottak a különböző birtokok jövedelmei, és ahonnan e birtokok irányító tisztviselői megkapták az utasításokat.
A rezidencia volt a földesúri igazságszolgáltatás helyszíne is, így a birtokos jobbágyai ide járultak ügyes-bajos dolgaikkal.
Maga a rezidencia épülete lehetett erődítések nélküli palota, kevésbé megerődített kastély, vagy valódi erődítménynek számító vár.