Ennek a látványos szakmai eseménynek témagazdagságát szinte képtelenség érzékeltetni, de a tavalyihoz hasonlóan ismét megpróbáljuk.

Kilencvenéves múlt

A Grüne Woche 90 éves múltra tekint vissza. Lényegében 1926-ban azzal kezdődött, hogy egy helyi árubörzét tartottak Berlinben, s ez nőtte ki magát úgy, hogy napjainkra a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti kiállításának számít. A világháborús megszakítások, majd az 1950-ben történő nagy építkezés okozta kiesés miatt a mostani a 81. szakmai seregszemle.

Egzotikus termékek Thailandból

A világháború utáni szegénység éveiben káprázatos látványt nyújtott a holland kiállítók pompás „zöldségpiramisa”, mely előtt Adenauer kancellár is nagy csodálattal időzött. 1953-ban óriási újdonságnak számított az a biogáz-berendezés, mely révén napi 10 m3 biogázt lehetett előállítani. Ahogy a külföldi kiállítók egyre népesebben megjelentek, természetesen a kiállítás is úgy gazdagodott. Ha összegeznénk az 1926-os indulástól a mai napig megjelent látogatók számát, akkor jóval 32 millió fölötti számnál járnánk…

Ünnepélyes megnyitás, konferencia

Prominens személyek nagy számban jelentek meg az ünnepélyes megnyitón. Több mint 200 hazai és külföldi „csúcspolitikus” volt hivatalos a rendezvényre. Így több minisztert is – élén a német agrárminiszterrel, Christian Schmidt úrral – üdvözölhettek, nem beszélve a legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek vezetőiről. Már maga a megnyitás helye is igen impozáns volt, ezúttal is a szokásos hely, a CityCube Berlin elegáns épülete, melyben az előkelőségeket között foglalt helyet Lalla Meryem, Marokkó királyi hercegnője.

Asztal körüli vendégsereg az ünnepélyes megnyitón

Mint várható volt, idén is volt folytatása a Globál Fórumnak. A rendkívül gazdag szakmai rendezvények közül fontosságában kiemelkedett a 8.  „Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum 2015”(GFFA), melynek jelentőségét jelzi, hogy azt háromnaposra tervezték.  A fórumon a központi téma: „Hogyan lehet a városokat élelmiszerrel ellátni?  – Mezőgazdaság és vidéki térségek az urbanizáció idejében”.

Ezen a nagy érdeklődést kiváltó konferencián a politika, gazdaság, tudomány és civil társadalom jeles képviselői vitatták meg a témával kapcsolatos kérdéseket, több mint 70 miniszter, ill. miniszterhelyettes jelenlétében. A konferencia témájának fontosságát az is jelzi, hogy előrejelzések szerint 2050-ig a világ népességének negyede, azaz 7 milliárd ember fog városi körzetekben (gócokban)  élni, s az ilyen túlméretezett urbanizáció a mezőgazdaság számára roppant nagy kihívást jelent.

Agrárminiszterek megbeszélése

Bolyongás a pavilonok rengetegében

A pavilonegyüttesek labirintusában szinte képtelenség eligazodni, főleg ha azt vesszük számba, hogy ezek összterülete 118 hektárt tett ki. Így, alapos számítások szerint, a 8 kilométert kitevő belső „úthálózatot” felölelő bejárásra, azaz a kiállítás alapos megtekintésére legalább három napra lett volna szükség… De kinek van erre ideje?

Ha mégis van is valakinek erre három napja, akkor is valamilyen ésszerű ötlet szerint kell(ett) elindulnia. A kiállítás szervezői erre a dilemmára is felkészültek, amikor 9 „túrajavaslatot”, azaz szakmai útirányt dolgoztak ki. Így ki-ki az érdeklődési körének megfelelően választhatott „túrát”. Ezek a következők: 1. Kulináris világ; 2. Rövid családi túra; 3. Német „ízvilág” élvezete, 4. Keleti partnerország, Marokkó; 6. Tavaszhozó kertészet; 7. Izgalmas felfedezések világa; 8. Valami más vidék; 9. Tanulságos bio-túra.

A kiállítók 40 %-a külföldről érkezett, 35 ország pedig importőrként, ill. exportőrként szerepelt a seregszemlén.

Partnerország, Marokkó

És hát abból az alkalomból, hogy első ízben európai kontinensen kívüli volt a partnerország, Marokkó személyében, az afrikai országot is a legmagasabb szinten képviselték. 

A kiállítás partnerországa, Marokkó bőkezűen invitál

Tavaly a kiállítás díszvendége, a kiállítók megfogalmazásában „partnerországa” Észtország volt. Az „Ezeregyéjszaka” mesevilágát idéző marokkói terem labirintusában a színek, áruk és illatok gazdagsága szinte mellbe vágta az ország mezőgazdaságát alig ismerő látogatókat. Egzotikus növények, mesés illatot árasztó fűszerek. A kulináris élvezetek iránt rajongók számára nagy élményt jelentett a pavilon bejárása – a házigazdák pazar vendégszeretetétől kísérve.

Német ízvilág megcsodálása

A rendkívül gazdag hazai élelmiszerválasztékot 14 tartomány 500 kiállítójának jóvoltából 8 pavilon-komplexumban lehetett megtekinteni, a tengerparttól az Alpokig elterülő terület valamennyi termelői térségét felölelve. Ha körbejártunk a zsúfolt német pavilonokban, bizonyára mindenütt jóízűen falatozók tűntek szembe, szinte már le sem lehetett ott ülni. Hát erről a szédületes élelmiszer-gazdagságról lehetetlenség beszámolni, s még nehezebb lenne példákat kiragadni a pazar kínálat érzékeltetésére. Már a látvány felidézésére a nyálmirigyek beindulnak, így menjünk tovább másik terembe…

A hagyományos német sörfogyasztás

Ami a tömegeket vonzotta

Az élelmiszerek iménti választékán túlmenően számos érdekességet lehetett megtekinteni a pavilonok rengetegében, melyeket igen látványos programok varázsoltak még emlékezetesebbekké. A tavalyihoz hasonlóan idén is egy stadionnyi méretű állatcsarnokban (25-ös számú) naponta látványos állatbemutatók, állatfelvezetések vonzották a látogatók tömegeit. Különösen sok szarvasmarha-fajtát mutattak be, kiemelt fontosságot tulajdonítva régi és veszélyeztetett szarvasmarha-fajtáknak. Nagy látványosságot jelentett a németországi tenyésztésű szimentáli fajta több mint 100 remek példányának felvezetése. 

Bátortalan állatsimogatás apai felügyelettel

A tavalyihoz hasonlóan most is látványosan szemléltették – persze egy másik pavilonban – a „multitalentumú” (sokhasznú) fa nyersanyagának változatos felhasználhatóságát. Ehhez kapcsolódóan a mezőgazdaságnak, mint fontos nyersanyag-szolgáltató (bio-energia, utántermeszthető nyersanyag), termelő szerepét is sokoldalúan bemutatták.

Csúcs a velencei virágkarnevál

Szép, szép ezek felsorolása, de e látványos bemutatók mellett – vagy inkább azokat megelőzve – a legnagyobb érdeklődést mégis a virágbemutatók váltották ki – főleg a szépre oly fogékony női nem képviselői számára.  Az újszerű „tálalásban” bemutatott viráglátványosságok lelkes tömegeket vonzottak.

Gondolákban virágok, díszes figurák

A tavalyitól eltérve ezúttal teljesen más megoldással rukkoltak elő a rendezők, nevezetesen a velencei karnevált idéző hangulat idevarázsolásával. Mesterséges vízfelületen más-más virágszépséggel megrakott színpompás gondolák ringatóztak. A virágok színpompáját növelendő díszes figurák fokozták tovább a nem mindennapi látványt. A terem illatozott krókuszok, tulipánok, nárciszok egy egyéb virágok illatától. A kiskerttulajdonosok és hobbikertészek is érdeklődésüknek megfelelő hasznos tudnivalókhoz jutottak.

Magyar szemmel nézve

Minket magyarokat a partnerországnál, Marokkónál és a bőség zavarával küszködő német és egyéb mellbevágó látványt nyújtó pavilonoknál is persze jobban érdekelt a magyar szereplés, ezért is kerestük fel némi várakozással a 10.2 pavilonban lévő magyar részleget a jóval gazdagabb kínálattal büszkélkedő románok szomszédságában.

A sokhasznú fát megjelenítő lányok beöltözve

Hazánk megszokott színfoltja a kiállításnak, hiszen 1972 óta rendszeres a magyar jelenlét. A tavalyi bemutatón élelmiszerkínálatunk jól tükrözte a magyar sajátosságokat, a paprikás ételkülönlegességeket, ízletes kolbászárukat, a mindig tömegeket vonzó kürtöskalács népszerűségét. Ezúttal is a gazdag élelmiszerkínálat vonzotta a gyomrukat és jó borokat kedvelő németek tömegét. A tavalyihoz hasonlóan – az élelmiszerkínálat bemutatása mellett – magáról a magyar mezőgazdaságról szinte semmit nem lehetett látni. 

Az viszont tény, hogy a Grüne Woche-t a magyar OMÉK-kal szakmailag, ismétlem szakmailag, összevetve nincs mit szégyenkeznünk. A német kiállításon elkápráztató termékgazdagság, az élelmiszerkínálat hihetetlen bősége árnyékában épp a lényeg, maga a mezőgazdaság bemutatása nem tündökölt harsány színekben. Az OMÉK viszonylagos szegénysége ellenére a mezőgazdaság igazi, sokrétű bemutatására, a lényeg megragadására képes volt.

A bőség zavarában

Honfitársainkat bizonyára nagyon érdekli, hogy egy ilyen világméretű, hatalmas, bámulatosan gazdag kiállításra mennyibe kerülhettek a belépők. A napijegy ára 14 euró, a diákoké 10 euró, családi belépő – 2 felnőtt + maximum 3 gyerek – 29 euró volt. És persze volt csoportos kedvezmény is. Vasárnap kedvezményes volt a belépés, azaz csak 10 euróba került. Már csak ezért is vasárnaponként hihetetlenül sok látogatóval találkoztunk, szinte mozogni sem lehetett a hömpölygő tömegben. Közöttük nagyritkán magyar szót is hallottunk.

(Dr.Kölcsei Tamás - Agrofórum Online)