A vásári forgatagban jártunk mi is, felmérni, milyennek tartják a családi gazdálkodók a helyzetüket Magyarországon.

Az esemény központi üzenete szerint a világ mezőgazdaságának jelentős része családi gazdálkodásokon alapul, melyek nemcsak a hagyományokat viszik tovább, hanem segítenek megőrizni Földünk erőforrásait is. Az európai mezőgazdaságban 63 százalékos a jelenlétük, az alacsony jövedelmű országokban ennél is nagyobb, Ázsiában például  85 százalékos. A hivatalos adatok szerint Magyarországon több mint 460 ezer családi gazdálkodó, őstermelő van, és számuk folyamatosan növekszik.

Feldman Zsolt helyettes államtitkár közleménye szerint a magyar mezőgazdaságban a családi gazdaságok kiemelt szerepet töltenek be, ezért is vállalta Magyarország a Családi gazdaságok világfórumának megszervezését, melyet az unió is támogatott. Megvitatták a gazdaságokat érintő legfőbb pénzügyi kérdéseket, az adó- és cégjogi helyzetet, foglalkoztak a gazdák együttműködésével, és hangsúlyos szerepet kapott a nők és a fiatal gazdák helyzete is.

A plenáris és szekcióülések ideje alatt kint árusító termelők nem igazán voltak tájékozottak, hogy milyen konkrét intézkedések vagy javaslatok várhatók az ágazatra nézve, a rendezvény angol nyelvű honlapja valószínűleg sokuk számára nem adott elég támpontot. Így azt is csak a rendezvény végén tudták meg, hogy a konferencia számukra is nyitott volt. Azt mindenképpen pozitívumnak tartották, hogy ingyenesen jelen lehetnek és árusíthatnak, és megismertethetik a termékeiket az arra járókkal. A forgalom közepesen erős volt, a XII. kerületi lakosok vásárlóerejének megfelelően. A kiállítók többségének törzshelye a Kossuth téri árkádok alatt található, innen ismerték a minisztérium felelős munkatársát is, aki felkérte őket kiállítónak. A vajdasági és erdélyi kiállítók voltak a legelégedettebbek, igaz, a magyar adótörvények és politika őket érinti legkevésbé.

A gazdálkodók tapasztalata szerint a magyarok érdeklődése növekszik a termékeik iránt, és a visszajelzésekből arra következtetnek, hogy a fogyasztóik tudatosan választják a kereskedelmi láncoknál kapható konkurens termékekkel szemben a kézműves, sokszor biotermékként is minősített áruikat, és többnyire csak az anyagi helyzetük miatt döntenek sokan mégis a silányabb minőség mellett.

A gazdálkodás nehézségeinek enyhítésére a villámfelmérés során az adóterhek csökkentése és az értékesítési lehetőségek bővítése hangzott el javaslatként a leggyakrabban, a legkevésbé pedig a pályázati és hitelfelvételi lehetőségektől várják a helyzet jobbra fordulását. A húsipari gazdálkodók a multicégek helyett a kkv-k támogatását ajánlották megoldásnak. Emellett több száz úgynevezett vágópont felállítását tartanák szükségesnek, amelynek használatával jelentősen csökkenteni lehetne a hústermékeik árát.

A megkérdezettek azt tapasztalják, hogy az uniós tagországok foggal-körömmel védik a családi gazdálkodásaik, őstermelőik piacát, és nem csupán pénzbeli támogatásokkal, emiatt nem tudnak sokan még magas minőségű magyar termékekkel sem terjeszkedni a külföldi piacok irányába. Sok országban már óvodáskortól megismertetik a gyerekeket a saját hazai termékeikkel, és ezek fogyasztására nevelik őket. Az uniós országok fogyasztói általában úgy gondolkodnak, hogy amit náluk meg lehet termelni, azt nem veszik meg más országból. Hazánkban ez a hozzáállás egyelőre inkább csak kommunikáció szintjén érezhető, a gyakorlatban az emberek nagy része azt veszi meg, amit megenged a pénztárcája.

Világmustra

Az ENSZ közgyűlése a 2014-es évet a Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évének nyilvánította, melynek első szakmai eseményét Magyarországon rendezte meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) karöltve a Vidékfejlesztési Minisztériummal.  A március 4-6. között tartó „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” című eseményre több mint 30 országból érkezett magas főként miniszteri szintű delegáció, valamint 104 ország képviseltette magát. A tudományos tanácskozás ideje alatt a helyszínen expójelleggel több mint 80 magyar és külföldi kiállító kínálta a portékáját.

Hungarikummá válhat a vasbor

A vajdasági Török Árpád borász kezdeményezésére vizsgálják a helyi hagyományoknak megfelelően készült fekete szederből készített bor hungarikummá minősítését. A szederbor, vagy ismertebb nevén vasbor régóta ismert ezen a vidéken, a szeder magas vastartalma miatt vashiányos, vérszegény betegek kezelésére is szolgált. A Vajdaságban – akárcsak Erdélyben is – a gyümölcstermesztés megszokott módja mellett az alapanyag beszerzése a sokszor érintetlen erdőkben, tisztásokon található erdei gyümölcsök begyűjtése révén történik. Ez egyrészt sok embernek nyújt megélhetést, másrészt olyan egyedülálló készítmények köszönhetők ennek az életformának, mint az igazi erdei szamóca dzsem, vagy a somlekvár.

A vasbor fogyasztása magas vérnyomás esetén ellenjavallt, viszont a gyümölcs maga jótékony hatású ez esetben is. A fekete szeder és a belőle készült szörp, lekvár, bor valamint ecet fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatású, gazdag nyomelemekben, ellagsav tartalma miatt az immunaktivitást növeli, baktérium- és gombaölő hatása van. A gyümölcs mellett a növény levele is gyógyhatású, főzete emésztési problémákra, vércukorszint-csökkentésre, gyulladáscsökkentésre, száj- és fogíny betegségekre, aranyér ellen és köhögésre is hasznos.

(OGH hírügynökség, Lamos Edit)