Az alapvető jogok biztosa, Székely László a nemzetgazdasági minisztertől és az emberi erőforrások miniszterétől a jogszabály módosítását, az adóhatóság elnökétől az eddigi gyakorlat felülvizsgálatát kérte.

Évente körülbelül 130 ezer diák dolgozik a tanulmányai mellett, sokan azért, hogy így teremtse elő a tanulmányai, a megélhetése költségeit. Erre a szociális szövetkezeti formában működő iskolaszövetkezet teremt kedvező lehetőséget. A hallgatók jövedelemszerzését segítendő az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diákok béréből nem vonnak sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, és az iskolaszövetkezetnek sem kell befizetnie a szociális hozzájárulási adót.

Az alapvető jogok biztosa „Méltó kezdet – a fiatalok munkavállalási lehetőségei” című vizsgálatsorozatában a többi között áttekintette a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók munkavégzésének szabályozását és gyakorlatát is. A vizsgálat közben érkezett az iskolaszövetkezetek érdekképviseleti szervétől egy panasz, amely kifogásolta, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) külön igazolást kér a hallgatói jogviszony fennállásának bizonyítására, miközben arra önmagában a diákigazolvány is megfelelne. A megoldást egy időközben született kormányrendelet hozta meg, amely szerint a NAV-nak el kell fogadnia a diákigazolványt. Továbbra is maradt azonban az az ellenőrzési gyakorlat, amely a munkavállalást nem teszi lehetővé az iskolaszövetkezeten keresztül azoknak a hallgatói jogviszonyban álló diákoknak, akik valamilyen okból, például akár személyes, akár anyagi, akár a felsőoktatással összefüggő körülményeik miatt meghatározott időre szüneteltetik a tanulmányaikat. Az ilyen passzív státuszúnak nevezett hallgatókkal kapcsolatban a NAV azt az álláspontját érvényesíti, hogy az iskolaszövetkezet adó- és járulékkedvezményei csak a tanulmányait folytató diáknak járnak.

Az alapjogi biztos ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy a felsőoktatási törvény értelmében a tanulmányok ideiglenes szüneteltetése nem jár az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság, az utazási és más kedvezmények automatikus megvonásával. A NAV korlátozó jogalkalmazói gyakorlata viszont több szempontból is ellentétesen hat a fiatalok foglalkoztatását elősegítő állami intézkedésekkel – figyelmeztetett az ombudsman. A munkáltatók ugyanis többnyire csak akkor alkalmaznak gyakorlat, szakképzettség nélküli fiatalokat, ha azt az állam kedvezményekkel ösztönzi. A passzív státuszú hallgató így jóval nehezebben talál munkát, mert nem veheti igénybe sem a járulékkedvezményeket, sem az iskolaszövetkezet kiterjedt kapcsolatrendszerét, szolgáltatásait, garanciáit.

Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a NAV szűkítő jogértelmezésen alapuló gyakorlata a jogbiztonság követelménye és az érintettek munkához való jogának érvényesülése szempontjából alapjogi visszásság közvetlen veszélyét idézi elő. A biztos felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterével együttműködve kezdeményezzen jogszabály módosítást. Az ombudsman a NAV elnökétől azt kérte, hogy vizsgálja felül a passzív féléves hallgatók iskolaszövetkezeti munkavállalásával kapcsolatos jogértelmezési és ellenőrzési gyakorlatot.

(Esemény Menedzser)