A település múltjában kimagasló helyet foglal el a népi fazekasság és kályhás mesterség története. Az erről szóló középkori adatok Károly Róbert időszakára nyúlnak vissza.
A Kisfaludy Sándor Emlékház szakmai vezetőjétől, Oszkai Rékától megtudtuk: a legelső fazekasok várjobbágyok voltak, akik a veszprémi püspök tulajdonában levő sümegi várnak tartoztak szolgáltatásokkal. A sümegi várban 1957 után végzett ásatások számos középkori cserépanyagot hoztak a felszínre. A sümegi fazekascéh alapításának éve, illetve annak körülményei nem ismertek, de az biztos, hogy csak valamikor a 19. század közepe táján történhetett. Az 1880 és 1910 közötti időszakban a sümegi népi fazekasság a virágkorát élte. A Dunántúl egyik legnagyobb és legfőbb fazekasközpontjában több mint 50 működő műhelyről van tudomásunk, ahol mintegy 80 fazekas dolgozott.
A sümegi fazekasságot 1910-ben érte el a hanyatlás, amely a század elején általánosan jellemezte hazánk népi fazekasságát. Folyamatosan fogyott az utánpótlás, mivel a fiatalok nem láttak biztos jövőt a szakmában. Ezekben az években, évtizedekben egyre terjedt a zománcedények használata, ami szintén a fazekasmesterség visszaszorulásához vezetett. Az, hogy ez mégsem következett be teljesen, Patonai Ferenc és felesége, Horváth Margit, valamint a napjainkban is dolgozó keresztfiuk, Nádasi János érdeme. A Patonai házaspár az 1970-es években képes volt életre kelteni a megszűnés szélére sodródott népi mesterséget.
A Kisfaludy emlékház fazekasgyűjteményében négy nagyméretű tárlóban mutatják be a sümegi kerámia több száz éves történetét. Az állandó kiállításon látható például az 1730-ból való, növényi ornamentikával díszített boroskancsó. Sümegi mester munkája az 1750-ből való karádi takácsok céhkorsója, az egyik legrégibb efféle céhemlék. Az egyik tárlóban szemelvények láthatók a vár ásatásai során előkerült régi emlékanyagból, egy másikban a 19. századi fazekasok munkáiból tekinthető meg egy válogatás. További két vitrinben a Patonai házaspár emlékkiállítása látható.
A sümegi fazekasok életrajzi kislexikonjában 27 fazekas életrajzi adatát rögzítették, de név szerint 117 mesterről tudnak. 2019-ben települési értékké nyilvánították a fazekas értékeket és motívumkincseket, mivel a sümegi népi fazekasság évszázadokon át meghatározó szerepet játszott a település történetében.
A fazekasok munkássága egy sajátos formavilágot és egyéni hangvételű díszítő- és színvilágot teremtett, olyan értéket, melyet az utókornak kötelessége megismerni és megismertetni – hangsúlyozta Oszkai Réka.
(Forrás: veol.hu)
