Sok futó megdöbben, hogy akár tízezer forintba is kerülhet, ha egy budapesti utcai versenyen szeretne lefutni egy félmaratont. Pedig Bécsben és Prágában is jóval borsosabb áron lehet csak rajvonalhoz állni, mint itthon. Utánanéztünk, hogy mit fedez pontosan a nevezési díj, és milyen rejtett költségei vannak egy verseny megszervezésének.
Azt is mutatjuk, hogy áll most a világon végigsöprő futóboom, és hogy miért számítanak piacilag nagyon értékes célcsoportnak a futók.
A futáshoz nem kell más, csak egy pár sportcipő, a láb pedig szerencsére mindig kéznél van – tartja a jól ismert népi bölcsesség. Bár ez az ősi igazságcsokor alapvetően megállja a helyét, és biztosan vannak is emberek, akik a puritán megközelítés szerint kocognak, a futás mégis az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb tömegsportbizniszévé vált. A helyzettel szembesülhetünk, amikor venni akarunk egy minőségi futócipőt, de akkor is, amikor el akarunk indulni egy utcai futóversenyen.
A hobbifutók között gyakran visszatérő téma (külföldön is), hogy mégis miért kerül 10-15 ezer forintba, ha szervezett körülmények között szeretnének teljesíteni egy félmaratont/maratont Budapesten. Mielőtt részletesebben boncolgatnánk egy utcai verseny költségvetését, érdemes összevetni a legnagyobb budapesti maraton nevezési díját néhány európai nagyváros áraival:
- Budapest: 40-65 euró
- Bécs: 75-105 euró
- Prága: 60-110 euró
- Berlin: 108 euró
- Bukarest: 40-60 euró
