A nyár a kültéri programok időszaka. Tavasztól őszig egymást érik a fesztiválok, rangos sportesemények és számos egyéb rendezvény, felvonulások, parádék, melyek nem ritkán a többtíz-, vagy akár többszázezres tömeget mozgathatnak meg.
A szórakozó sokaságot semmi nem zavarhatja meg, de vajon kik vagy mik azok, akik és amik arról gondoskodnak, hogy a szórakozóknak néhány csepp eső vagy a nagy meleg legyen az egyetlen, ami miatt aggódniuk kell.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint minden 1000 fő vagy 5000 m2 terület fölötti esemény már szabadtéri rendezvénynek számít, a nyár során pedig nem szűkölködünk azokban a gasztrónómiai, zenés vagy sportprogramokban, melyekre illik ez a leírás. A szabadtéri rendezvények alkalmával rengetegen gyűlnek össze egy-egy helyszínen – ez azonban mindig rejt magában veszélyeket.
Egy figyelmetlen autós, csúszós út vagy meghibásodott gépjármű miatt a közforgalmi utakon rendezett tömegesemények résztvevői például könnyedén válhatnak balesetek áldozatává. A fizikai védelem épp ezért kiemelten fontos! A klasszikus forgalomkorlátozó eszközök, terelőoszlopok – azaz a pollerek – összeforrtak a kültéri tömegrendezvényekkel. Jelenlétükre sokszor nem is figyelünk fel, pedig nap mint nap elhaladunk mellettük, különösen, ha szabadtéri, közutakon, netán közterületen szervezett eseményen veszünk részt. A tömegszerencsétlenségek esetében mindemellett sok esetben a szándékosság sem zárható ki. Az utóbbi években Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában is szemtanúi lehettünk olyan eseményeknek, melyek a komolyabb biztonsági kockázatok kiküszöbölésére sarkallják a rendvédelmi szerveket és az őrzést biztosító szervezeteket.
Ennek részeként, a legújabb trendek alapján egyre jelentékenyebb szerepet kapnak a technológiai újítások is. „A tömegeket fogadó rendezvények – legyen az kulturális vagy sport – biztosítása nem nélkülözheti a jól képzett, professzionális szakembereket és a fejlett biztonságtechnikai eszközöket” – állítja Dr. Kovács Tibor egyetemi docens, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara Gépészeti és Biztonságtudományi Intézetének tanszékvezetője. „A törvény ma már lehetővé teszi például kiemelt sportrendezvényen a beléptetés részeként akár a biometrikus azonosítás alkalmazását is. Lényeges emellett a kamerás megfigyelő rendszerek használata is, melyekkel akár arcfelismerésen alapuló azonosításra is alkalmasak lehetnek. Mindezt megkönnyítheti az ilyen célfeladatokra kifejlesztett drónok használata” – mondja a biztonságtechnikai szakértő. „A leggyakrabban alkalmazott mechanikai védelmi eszközök viszont még mindig a kordonok, kerítések és a pollerek” – monda el Kovács.
Szujó László, a Hörmann cégvezetője szerint a baj legtöbbször megelőzhető lenne a megfelelő eszközök telepítésével. „A biztonság szavatolása mellett elsődleges célunk a magas minőség, az innováció és a folyamatos fejlesztés. A rendezvények biztonságossá tételének elengedhetetlen kellékei a személy- és tehergépkocsik forgalomkorlátozását célzó akadályok, melyek 2017 óta – a Pilomat megvásárlásával – már portfóliónk szerves részét képezik. Ezek az eszközök különböző mechanikai erősségűek, hidraulikával működnek, és maximális védelmet biztosítanak minden helyzetben” – tette hozzá Szujó László.
Az alábbi linkeken a Hörmann útakadályainak működését élesben is megtekinthetik:
(OGH Hírügynökség)
