A börzsönyi nyár kezdetének jelzőfaja a keresztcsőrű (Loxia curvirostra). Ez a hazánkban csak szórványosan fészkelő pintyféle július első napjaiban érkezik hozzánk a Kárpátok felől, sokszor – főként a jó toboztermést ígérő években – nagyobb csapatokban lepve el a fenyveseket.
Ez persze nem is véletlen, mint ahogy a keresztcsőrű név sem: e madarak speciális, egymást keresztező végű csőrrel rendelkeznek. Ez a szerszám alkalmasítja őket arra, hogy a fenyők toboztermését felnyissák és az energiát jelentő maghoz hozzáférjenek.
A hímek, mint kis „nyári mikulások” ragyognak piros tollazatukkal a zöld fenyőágak között, bár a fény-árnyék játék miatt egyáltalán nem olyan feltűnőek, mint amilyennek elsőre gondolná az ember. A tojó madarak zöldes színezetűek, míg a friss tollazatú ezévi fiatalok csíkos tollruhát viselnek.Mint sok más madárfajnál, a keresztcsőrűnél is sokszor előbb csak a hangja alapján észlelhető a csapat, ennek leírását Herman Ottó némileg malíciózus mondataival érdemes felidézni:
Tovább a teljes cikkhez: „Nyári mikulások” a Börzsönyben
