Augusztus utolsó vasárnapján a sóleté és a zsidó gasztronómiáé volt a főszerep Budapest belvárosában. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) idén harmadik alkalommal rendezte meg a Sóletfesztivált. Az esemény megnyitóján köszöntőt mondott Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, valamint Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija.
A főváros egyetlen szigorúan kóser gasztrofesztiválja ismét hatalmas sikert aratott, több ezer ember gyűlt össze a Kazinczy utcában, közel 8000 adag sóletet fogyott el. A szabadtéri fesztivál forgatagában a kulináris élmények mellett a kulturális programokból sem volt hiány. Ebben az évben a zsidó konyha kedvelői négy különböző ország sóletjét kóstolhatták meg. A magyar, a jemeni, izraeli és a lengyel változatok közül – nem meglepő módon – a libahúsból készült magyar változat volt a legnépszerűbb. A közkedvelt sóleten kívül kóser sütemények és saláták is szerepeltek a kínálatban. Az egész napos fesztiválon klezmer zenekarok és színes gyermekprogramok is gondoskodtak a szórakozásról.
Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere köszöntőjében elmondta:
„Sokan úgy hiszik, a gasztronómia kizárólag a főzés, az ételek elkészítésének tudománya, ugyanakkor ennél sokkal több tartalma lehet: a szeretetről, fantáziáról, egymás megismeréséről is szól. A vendégfogadás az emberiség kultúrtörténetében komoly szerepet játszott, hiszen a közös étkezés közelebb hoz egymáshoz, a gasztronómia sokszor szervezője is a szociális életünknek. Az Erzsébetváros különleges helyzetben van, hiszen nem csupán a kultúránk, de ennek megfelelően a gasztronómiánk is sokféle. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tagjai, a rendezvény szervezői ma megismertetik kultúrájuk egy részét, egyik emblematikus ételüket, a sóletet. Erzsébetváros polgármestereként egyszerre lehetek házigazdája és vendége is ennek a különleges fesztiválnak, és köszönöm a szervezőknek, hogy már harmadik alkalommal hozták el kerületünkbe ezt a gasztronómiai ünnepet.”
Az esemény megnyitóján Köves Slomó vezető rabbi elmondta:
„Harminc éve Amerikában felmérés készült azzal kapcsolatban, hogy a zsidó közösség milyen oktatási-kulturális-vallási formában kötődik leginkább a közösséghez. Az egyik legérdekesebb eredménye a kutatásnak az volt, hogy azok, akiknél ez a kötődés lazábbá vált, szinte kivétel nélkül kiemelték a zsidó konyhát, a „nagymama főztjét”, mint legfontosabb emléket. Ebből is látható, hogy a közös étkezés, a tradicionális ételeink azokra is hatással vannak, akik a hagyományoktól valamelyest eltávolodtak. A zsidó gasztronómia mai ünnepe is lehetőséget teremt arra, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz és megismerjük egymás kultúráját. Idén már közel 8.000 adag sólettel készültünk, többek között izraeli, lengyel, illetve magával értetődően magyar sólettel, melyet természetesen libacombbal készítettünk el. Sok zsidó szervezet is kitelepült a mai napon, így a gasztronómiai kalandok mellett velük is megismerkedhetnek az érdeklődők.”
Az EMIH idén is nagy hangsúlyt fektetett a fesztivál változatos programkínálatra, így az érdeklődők nemcsak a kóser konyha, de a zsidó élet rejtelmeibe is bepillantást nyerhettek. A kulináris kalandok mellett a kultúra is fontos szerepet kapott az eseményen. A fesztivál házigazdájával, Köves Slomóval Somogyi Zoltán szociológus beszélgetett a zsidó szokásokról, kultúráról, a zsidó-nem zsidó együttélés kérdéseiről.
A színpadon folytatott kerekasztalbeszélgetés során zsidó nők meséltek arról, hogy a mindennapokban mit jelent kóser konyhát vinni. A rendezvény teljes ideje alatt elérhető volt a közkedvelt „Kérdezd a rabbit” stand, ahol bárki feltehette kérdéseit a jelenlévő rabbinak.
A mára hagyománnyá vált Sóletfesztivál jövőre is várja az érdeklődőket!
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségről (EMIH)
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a Magyarországon bejegyzett három zsidó egyház (MAZSIHISZ, EMIH, MAOIH) egyike. 1927-ben az addig önállóan működő, sem az ortodox, sem a neológ irányzathoz nem csatlakozó hitközségek megalakították a Magyarországi Statusquo Ante Hitközségek Országos Szövetségét. Ezzel hivatalossá vált az 1877-ben már elismert harmadik zsidó irányzat is. A 2004-ben újjáalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az egykori Statusquo Ante hitközségek szellemiségét követve, annak hagyományait elfogadva és ápolva a magyar zsidóság felemelkedésének támogatását tűzte ki céljául, melynek egyik legfontosabb eleme és mobilizáló eszköze az oktatási tevékenység.
Forrás: EMIH Kommunikáció
