Az ország déli-középső részén elhelyezkedő gemenci erdő nagyobbik része a Duna jobb partján terül el, de ide tartoznak a Duna déli folyórészének szigetei, holtágai és a folyó bal partján található sűrű erdők is.
Nevéből fakadóan a gemenci erdő értékei elsősorban természeti jellegűek. Ezek megóvásáért és a fenntartható vad- és erdőgazdálkodásért, illetve a szakasz árvízvédelméért 1993 óta a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. felel. A gemenci erdőkben elsősorban a rendszeres áradásokat jól tűrő fűzfafélék, a folyóparttól távolabb pedig a magas, sudár termetű nyárfák dominálnak. Itt található Magyarország legnagyobb fája, a négy fából összenőtt 38 méteres fekete nyárfa, a Pörbölyi Titán is. A bokrok közül gyakori fajta a szeder és a galagonya társulása – ezek néha olyan bozótost alkotnak, hogy ember nem tud átjutni rajtuk, ugyanakkor remek rejtekhelyeket kínálnak a nagyvadak számára. A virágok közül kikelet idején szinte kaszálni lehetne a tüneményes, királykék színű tavaszi csillagvirágot.
Ha Gemenc, akkor nagyvadak! Az erdő vadászati szempontból igen felkapott hely, hiszen az itteni gímszarvas-állomány egyedei közmondásosan gyönyörű és hatalmas, erőteljes agancsokat növesztenek. De nemcsak szarvasra, hanem őzre és vaddisznóra is lehet ezekben a rengetegekben vadászni. Ezenkívül megfordulnak itt sakálok, vidrák, de még hódok is. Ha elég szemfülesek vagyunk és távcsővel is felszerelkezve indulunk útnak, madarakat is észre vehetünk az erdőkben. Gyakori vendég errefelé a békászó- és a nagytermetű rétisas, a fekete gólya, a gémfélék, valamint a kerecsensólyom, de még a jégmadár is.
Bár gyalogosan is bejárhatjuk a területet átszövő 7 darab tanösvényt, de a legjobban úgy ismerkedhetünk meg a környékkel, ha felülünk a Gemenci Állami Erdei Vasútra! A vadregényes, érintetlen vidéken keresztülvezető 31 kilométer hosszú, Magyarországon egyedülálló ártéri erdei útvonalon karnyújtásnyi távolságból szemlélhetjük meg a Gemenci Erdő élővilágát, illetve legizgalmasabb területeit. Az út a Baja melletti Pörbölytől egészen Szekszárd Bárányfok nevű részéig vezet és az egyik megállónál akár még egy dunai sétahajókázást is beiktathatunk a programba. (A vasút menetrendjéről és az aktuális látogatási rendről a Gemenc Zrt. honlapján található tájékoztatás.) A tanösvényeken egyébként rengeteg információs tábla áll rendelkezésünkre, ahol sok mindent megtudhatunk az erdő kialakulásáról, történetéről és élőlényeiről. A vidék leghíresebb tanösvényei közé tartozik a Forgó-tavi és a Molnárka Tanösvény, ahol kicsik és nagyok interaktív módon kapcsolódhatnak be a vidék értékeinek felfedezésébe. Ugyanakkor ne hagyjuk ki a Gemenc kapujának tekintett pörbölyi Ökoturisztikai Központot és a bájos karapancsai vadászkastélyt, illetve ennek csodaszép parkját sem. Utóbbi helyen anno még Ferenc József császár is szívesen időzött, sőt volt, hogy német „kollégája”, II. Vilmos császár is vele tartott a vadászatokon. Ha szeretjük az aktív kikapcsolódást, választhatunk olyan kalandos időtöltést is, mint csónakázás vagy egy kajak-, esetleg kenutúra a Dunán.
A terület felfedezésére érdemes legalább 2-3 napot rászánni. A Gemenci erdő mentén fekvő településeket, így a Babits Mihály nevével összefonódó Szekszárd és a halászlevéről messze földön híres Baja városát, de még a busójárásról ismert Mohácsot is érdemes beiktatnunk felfedező programunkba. Ha pedig felfrissítenénk magunkat a fárasztó túrák után, csak ugorjunk le a Duna bal partján, a Ferenc-csatorna mentén elhelyezkedő Dávodra és áztassuk ki fáradt végtagjainkat a dávodi strand gyógyvizében!
Habár a közeledő szarvasbőgés időszaka miatt az erdő egyes területei csak korlátozottan, 9 és 15 óra között lesznek látogathatóak szeptemberben, azért nyugodtan látogassunk el Gemencre! Ha másért nem, akkor legalább azért, hogy meghallgathassuk a szarvasbikák szerelemittas nászénekét, amely biztosan feledhetetlen élmény lesz!
| Forrás: utazasielmenyek.hu
