Furcsa volt, hogy amint Veszprém irányából közeledtünk a településhez, kerestem a magaslatot a várral, ahogy az más esetekben is lenni szokás, de nem volt sehol. A parkolóból ezúttal nem felfelé kellett kaptatni a várhoz, hanem egy lanka alján bukkantunk rá. A mai Nagyvázsony nagyobb része gyakorlatilag magasabban fekszik, mint a vár.

A megmaradt erődrendszer, vizesárkok, várfalak utaltak a vár nagyságára, az óriási torony pedig még a hatalmas repedés ellenére is még mindig áll. Bár omlásveszély miatt az épület nem minden részét lehet jelenleg megközelíteni.

A palotaszárnynak csupán a falai állnak, de nem teljes magasságban. A Várprogram oldalán talált információ szerint a földszinti tereket újra felépítik, rekonstruálják. Reméljük, az eredeti állapotokhoz hűen, már amennyire lehetséges. A források szerint lesznek kortárs elemek is beépítve, bízunk benne, hogy meg fogják tudni valósítani a modern és régi közti összhangot. Az ígéretek szerint magas színvonalú szolgáltatással fogják várni a látogatókat, ami valóban ráfér, hiszen a várban rejlő lehetőségek egyelőre nincsenek kiaknázva.

Története

A várat Vezsenyi László kezdte el építtetni, de túl sokáig nem birtokolhatta a család, hiszen férfiágon kihalt, így Mátyás király 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta vitézségéért. Leginkább felesége, Magyar Benigna tartózkodott itt, míg férje ideje nagy részében a végeken harcolt. Kinizsi a várat barbakánnal és palotaszárnnyal bővítette ki. Pálosokat telepített a birtokra, és felépíttette kolostorukat és templomukat.

1494-ben Kinizsi Szendrő ostrománál elesett, birtokai özvegyére szálltak, így a vár is. Benigna hamarosan hozzáment Horváth Márkhoz, akinek vörös márvány sírköve megtekinthető a vár kőtárában.

Benigna második férje egy lovas balesetben törte ki a nyakát. Következő ura a nem túl szimpatikus, hozományvadász Kereky Gergely, akivel boldogtalan volt a házassága. Egy alkalommal fény derült Kereky hűtlenségére, így az úrnő szolgáival a vár tornyából az árokba vettette. Első férjének és apjának érdemeire való tekintettel a király megkegyelmezett Benignának, viszont Zsolnalitva várába száműzték, mely szintén Kinizsitől maradt rá.

1526-ban Bodó Ferenc lett adományozás útján a vár következő ura, a század második felétől pedig a Horváth család a Benignával való rokonságukra hivatkozva. Az ő nevükhöz fűződik a közeli pálos kolostor lerombolása. Onnan szereztek követ a vár falainak megerősítéséhez, valamint meg akarták akadályozni, hogy a török a kolostort elfoglalva erőddé alakítsa.

Ebben az időszakban a vár a végvárrendszer része lett, és megfigyelő szerepet töltött be. 1594-ben a török ideiglenesen el is foglalta. 1649-től a Zichy család birtokába került, ők hajdúkat telepítettek le ide. A Rákóczi-szabadságharc alatt is voltak még itt összecsapások, majd 1709-ben a labancok kezére került.

Időközben a Zichy család a közelben felépítette az új kastélyát, így a vár még inkább veszített a jelentőségéből, elsősorban börtönnek használták 1848-ig. A 18-19. században földrengés, majd tűzvész pusztította jelentős károkat okozva, például a torony ma is látható repedését.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket, a felújítást követően mindenképp ellátogatunk újra a várba. Reméljük, nem fogunk csalódni.

Forrás: multidezoepiteszet.blog.hu