Szerencsére nem mindent kell nélkülözni az elkövetkező hetekben, ugyanis nagyszerű virtuális tárlatvezetéseken és kastélylátogatásokon lehet részt venni a fotelből.

Már az első hullámban elkezdhettünk barátkozni a virtuális megoldásokkal, volt itt például állatkert, amerikai nemzeti park, hollandiai virágoskert, magyar és külföldi múzeumok, anglikán székesegyház, Mátra – egytől egyik virtuálisan bejárható formában. Ezek most is jó időtöltésnek számítanak, azonban érdemes kastélylátogatásokon is részt venni otthonról, egyenesen a kanapédból. Most magyarországi kastélyokat gyűjtöttünk össze, amikben gyönyörködhetsz az otthon töltött napjaidon.

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

A török hódoltság visszahúzódását követően Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majd’ egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét ő telepítette újra magyar, német, szlovák és román telepesekkel. A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek unokája, Wenckheim Ferenc párját ritkító nemesi rezidenciává bővítette az épületet, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett.

Középkori téglakastély a vízparton, 24 kiállítóteremmel, várbörtönnel, kápolnával és borozóval.

A kastély Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család birtokába. Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették. Nem kisebb emberek fordultak meg itt, mint Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője, Munkácsy Mihály, aki itt kezdett el ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt; többször is ellátogatott ide I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), valamint Ferenc József császár feleségével, Erzsébettel. A virtuális kastélytúrát ide kattintva lehet megtekinteni.

Gödöllői Királyi Kastély

A gödöllői Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. A kastélynak sok illusztris vendége volt, járt itt többek között Mária Terézia, sok időt töltött itt Ferenc József és Erzsébet királyné is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása, de IV. Károly és Trianon után Horthy Miklós kormányzó is ide járt vakációzni. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták. 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát.

A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött.

A felújítása csak a kilencvenes években vette kezdetét, immár már szinte teljes egészében régi pompájában tekinthető meg. A kastélypark lenyűgöző, a hely nagy különlegessége pedig, hogy rendezvényhelyszínként is működik, komoly és popzenei koncerteken, illetve egyéb előadásokon is részt vehetünk itt. Bár ezekről most le kell mondanunk, a virtuális kastélytúrát ide kattintva lehet megtekinteni.

Edelényi L’Huillier-Coburg Kastély

Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. Építtetője bizonyosan báró L’Huillier Ferenc János, ám építésének ideje (illetve az építész személye) kapcsán még kutatások folynak. Valószínűsíthető, hogy 1715 és 1730 között épült, jellegét tekintve a cour d’honneur-ös kastélytípusba tartozik, azaz a díszudvart a főépülethez csatlakozó, annak tengelyére merőlegesen álló két épületszárny veszi közre. Míg az eredeti francia típusnál az oldalszárnyak a főépület elé nyúlnak, Edelényben ez éppen fordítva van: az „U” alakú épületet a tervező a park felé fordította. Ezt ellensúlyozandó a két saroktoronyhoz íves melléképületeket kapcsoltak, ezáltal kettős díszudvart képezve, a főhomlokzat előtt látványában visszaadva a barokk kastélyoknál megszokott elrendezést.

Ezt az épületet is használták hadi célokra, de börtönként és a rendőrségként is üzemelt. A második világháború után jelentős állapotromláson ment keresztül, mígnem az 1900-as évek második felében Joó Tibor és Pazár Miklósné jóvoltából megszületett a kastély első részletes történeti összefoglalója, mely alapján legalább részben helyre lehetett állítani a korábbi rombolásokat. A pompáját visszanyert épületet virtuális kastélytúrán járhatod körbe ide kattintva.

Fertődi Esterházy-kastély

A barokk épületegyüttest a magyar Versailles-nak is nevezik, mivel a korszak jelentős kulturális és társadalmi központja volt. Többek közt itt élt az Esterházy Pál Antal herceg házi zeneszerzőjeként működő Haydn is, itt születtek a legnépszerűbb operák, vígoperák, szimfóniák, illetve az épület díszterme komolyzenei hangversenyeknek adott helyet. Az egyik szobában maga Mária Terézia királynő is megszállt egykoron, emellett itt volt az Esterházy-képtár – megközelítőleg 650 darab festménnyel, ezek közül 23 igen értékes kép. A legjelentősebb ma a Szépművészeti Múzeumban látható, ez a Raffaello Santi Esterházy Madonnája.

Ez a különösen gyönyörű díszterem, Mária terézia szobája és maga a kastély is szinte teljes egészében látogatható – már amikor éppen nincs bezárva a koronavírus megfékezéséért bevezetett intézkedések miatt. Addig is virtuálisan lehet megcsodálni ide kattintva.

+1 A turai Schossberger-kastély a felújítás előtt

Pest megyében található az egyik legizgalmasabb épület, a Schossberger-kastély vagy más néven Turai-kastély. Az 1883-ban Bukovics Gyula tervei alapján francia neoreneszánsz stílusban épült a műemlék, ami a második világháborúban német, majd szovjet főhadiszállás, ezt követően kórház volt. Az államosítás következtében 1973-ig iskolaként használták, a nagy áttörést azonban a 2005-ös felújítás hozta, ami tavaly fejeződött be. Napjainkban már kastélyszállóként működik, az ország egyik legdrágább szállodájaként, a lenti képen látható, hogy fest napjainkban.

A filmipar is előszeretettel “élvezi ki” a környéket: többek között itt forgatták a Vér s méz című filmet, amit Angelina Jolie rendezett, de a kastély szolgált a 2008-as Holdhercegnő (The Secret of Moonacre) című film egyik jellegzetes helyszíneként, mint a “Merryweather” kastély. Lauren Kate Fallen című könyvének filmadaptációjában a kastély funkcionált a Sword & Cross javítóintézetként. Ha szeretnéd látni, milyen állapotban volt, mikor elkezdték a felújítást, akkor ide kattintva a virtuális sétán megteheted.

(Forrás: startup.hu)