Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. Egyedülálló sokszínűségében négy tájegységünk, a Pilis–Visegrádi-hegység, a Börzsöny hegység, az Ipoly-völgy, valamint az Alföld Duna menti darabkája ötvöződik harmonikus egységgé. Az Alcsúti Arborétumtól a Sashegyi Látogatóközponton át a Szemlő-hegyi barlangig számos látnivaló vár itt.

A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre, mintegy 50.000 hektár kiterjedésű területen. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található.

A Bükk hegység belső területeit 1977. január 1-én nyilvánították nemzeti parkká. A Bükki Nemzeti Park a hegységnek központi, nagyrészt erdős területét foglalja magába. Nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet és 14 országos jelentőségű természetvédelmi terület tartozik a felügyelete alá. A világ első geoparkja 28 szlovák és 63 magyar települést érint.